Johannes Gutenberg német nyomdász

Közzétette:

 

 

Az emberi művelődéstörténet új korszaka kezdődött a XV. század közepén Gutenberg találmányával. A fölfedezés lényege a betűk sorozatgyártásának, azaz az azonos betűknek a sokszorosítása, amely által lehetővé válik szövegek kiszedése, majd a sajtó felhasználásával ezekről több, elvileg azonos példány készítése. A kézzel írott könyv (kódex) mellett megjelent a nyomtatott könyv.”

Forrás: Gutenberg találmánya, a nyomtatott könyv (typographia.oszk.hu)

Vörösmarty Mihály: A Guttenberg albumba

 

Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek

S a kitörő napfény nem terem áltudományt;

Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből

S a szent béke korát nem cudarítja gyilok;

Majd ha baromból s ördögből a népzsaroló dús

S a nyomorú pórnép emberiségre javúl;

Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról

És áldozni tudó szív nemesíti az észt;

Majd ha tanácsot tart a föld népsége magával

És eget ostromló hangokon összekiált,

S a zajból egy szó válik ki dörögve: “igazság!”

S e rég várt követét végre leküldi az ég:

Az lesz csak méltó diadal számodra, nevedhez

Méltó emlékjelt akkoron ád a világ.

1839. szeptember 5. előtt

 

Johannes Gutenberg német nyomdász, a mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás feltalálója 1468. február 3-án halt meg Mainzban.

Johannes Gutenberg1400 körül született Mainzban patrícius családban. Életéről kevés dokumentum maradt fenn, azok is leginkább pénzügyi tranzakciók nyomai, amelyek azt mutatják, fémmunkákban szerzett gyakorlatot. Az 1420-as években szülővárosát a patríciusok és a céhek közötti belvillongások miatt el kellett hagynia, Strassburgban (ma Strasbourg, Franciaország) telepedett le. Ezermesternek számított, aki jártas volt az aranyművesség és gyémántcsiszolás tudományában is. Az 1430-as évektől kísérletezett könyvnyomtatással is. Az 1440-es évek közepén tért vissza Mainzba, ahol kölcsönökből felállította nyomdáját, s kezdetben kisebb alakú könyveket vagy egy lap terjedelmű nyomatokat készített.

Első munkája a töredékben ránk maradt Weltgericht című vers volt, ehhez metszette és öntötte legrégibb betűit, később Donatus latin nyelvkönyvét is ezzel a betűtípussal nyomtatta ki. A második sajtótermék, amelyet Gutenberg már új betűtípussal hozott ki, a jóslatokat tartalmazó csillagászati naptár volt, majd ezt követték az úgynevezett Ablassbriefek (Bűnbocsátó levelek), amelyeket az egyház megrendelésére készített.

Életének célja azonban nem az volt, hogy röpiratokat, kalendáriumokat, apróbb könyveket nyomtasson, amikből jól megélhetett s vagyont is gyűjthetett volna, többre vágyott, a Bibliainyomtatására készült. Öt éven át dolgozott célja megvalósításán, és 1452. szeptember 30-án végül el is készült fő műve, a Gutenberg Biblia. A latin nyelvű Szentírás (Vulgata) 1282 kéthasábos oldalt tartalmaz, a kiadványok többségét két kötetbe kötötték. Valószínűleg 180 példány készült, 45 borjúbőr kötésben, 135 pedig papírkötésben. Az első, nyomtatott európai könyvből ma 48 teljes példány ismert. A 42 soros Biblia, amely nevét onnan kapta, hogy egy-egy oldalon 42 sort tett ki a szöveg, a közhiedelemmel ellentétben nem első munkája, de legnagyobb vállalkozása volt. Az anyagi támogatást egy ügyvéd biztosította Gutenberg számára a busás bevétel reményében, aki a kölcsön fejében nyomdagépeit kötötte le biztosítéknak. A nyomdászt üzlettársa még a munka befejezése előtt beperelte, mindenéből kiforgatta és megszerezte a szinte teljesen kész Bibliákat is.

 

Gutemberg Bibliája

Gutenberg Bibliája

Gutenberget a csapás nem törte meg, talpra állt és új sajtógépet készített, ezen készült Gutenberg-betűkkel (hogy ő vagy a bambergi Albert Pfister által, máig vitatott) a 36 soros Biblia. Gutenberg később új betűfajtát is készített, s ezzel két kisebb könyvet nyomtatott.

 

Gutemberg Biblia egy lapja

Gutenberg-biblia egy lapja

Gutenberg Biblia

Gutenberg-biblia egy lapja

Utolsó nagy műve a középkor lexikona, a Catholicon, amelynek szerzője a genuai Johannes de Balbus volt. Az 1460-as évek elején aztán visszavonult. Nyugalmat azonban nem lelt, mert Mainzot 1462-ben zsoldosok felgyújtották és kirabolták, így ismét menekülnie kellett. Néhány év múlva hazatért, ekkor már elismerték tevékenységét: a mainzi érsek járadékot folyósított neki, így jogosult lett búza-, bor- és ruhaellátmányra és adómentességet is kapott. Életét ha nem is gazdagon, de nem nélkülözve fejezte be. A helyi ferences templomban temették el, de ez később elpusztult, így Gutenberg sírja is megsemmisült.

Gutenberg érdeme, hogy ő használta először az olajból készített nyomdafestéket, a rongypapírt, kifejlesztette a betűöntő eljárást, a szedéstechnikát, és fából sajtóprést készített.

 

Forrás: MTVA

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s