Száz évvel ezelőtt eltűnt magyar képzőművészeti alkotások nyomában

 

A wanted szóval jelölik és teszik közzé a körözött személyek képeit vagy a keresett műalkotások fotóit. Jelen esetben Barki Gergely, a Magyar Nemzeti Galéria neves művészettörténésze a Vombat Produkció forgatócsoportjával indult a száz évvel ezelőtt eltűnt magyar képzőművészeti alkotások nyomába. Barki Gergely vette észre egy amerikai film jelenetének hátterében Berény Róbert egyik régóta keresett festményét, sőt, haza is hozta Amerikából.

 

Barki Gergely

 

1915-ben – miközben Európában dúlt az első világháború – San Franciscóban világkiállítást rendeztek Panorama Pacific International Exhibition (PPIE) címmel. A kiállításon 11 ezer műtárgy szerepelt, és 9 millió látogató fordult meg – meséli a fim trailerében Romsics Gergely történész. Barki Gergely, aki 15 éve foglalkozik műkincskutatással, most a nemzetközi modernizmus fontos fejezetének hazai képviselőit keresi égre-földre.

Megtudjuk, hogy kilenc évvel a mindent elpusztító hatalmas San Francisco-i földrengés után a város újjáépült, bár a gigantikus méretű világkiállítás pavilonjai efemer anyagokból (többnyire papírból) készültek. A tűzveszély, illetve a vakuzás tiltása miatt nem maradt fenn fénykép az épületek belsejéről, csak a külsőkről szabadtéri felvételek. Az épületeket 1916-ban le is bontották, helyükön a végleges beépítés 1960-ban történt.

Az osztrák-magyar pavilon első emeletén (Annex Building, Adolf Loos tulajdonában) a falakra több sorban felaggatott festményekkel együtt mintegy 500 műtárgy volt, bár az osztrákokat csupán Oskar Kokoschka képviselte. 1915 után a kiküldött magyar modernek legértékesebb alkotásainak mindegyike nyomtalanul eltűnt!

Barki Gergely egy San Francisco-i múzeum könyvtárában fellelte a PPIE kétkötetes Jewel City című katalógusát, amelynek lapjait még senki nem nyitotta ki, ugyanis felvágatlanok voltak. Ezután több archívumban kutatott az elveszett kincsek után. Az olasz futuristák 40 képéből is csupán egyetlen került vissza a hazájába.

Barki a keresés folyamatában bukkant Pálos Elma nevére. Pálos Elma Sigismund Freud tanítványa és a szintén tanítvány Ferenczi Sándor barátnője volt, majd tolmácsként megismerkedett egy Laurvik nevű svéd műgyűjtővel, s annak felesége lett. Laurvik megszerette Magyarországot. Pálos Elmával együtt 1914-ben, New Yorkban szervezett magyar népművészeti kiállítást. Itt állították ki Benczúr Gyulától Andrássy Gyula portréját, Berény Róberttől Ferenczi Sándor portréját. Laurvik több képet is kapott Berénytől, de 1953-as halála után semmi nem került vissza Magyarországra. A Golgota című festménye most San Franciscóban található. Hiányzik a kép Bölöni Györgyről, Ignotus-ról, a Nyolcak közül Márffy Ödön, Pór Bertalan, Uitz Béla munkái. Uitztól A terhes hölgy végül megkerült Nemes Marcell hagyatékából. Hiányzik még Vaszary, Szinyei Merse, Munkácsy, Rippl-Rónai, Vedres Márk, Ferenczy Károly, Márk Lajos, Iványi Grünwald, Tihanyi Lajos, Czigány Dezső és Batthyány Gyula egy vagy több képe. A Bartók Péterrel készült riportfilmen látjuk Berény Róbert Bartók Béláról készült ifjúkori arcképét, amit soha nem adott kölcsön, de Bartók Péter halála után ez sem került elő. Csupán sejtik, hogy valahol Európában lehet.

film-4Különös körülmények között Barki Gergely végül megtalálta és elhozta Fémes Beck Vilmos egyik kisplasztikáját, a talpán az 1915-ös világkiállítás pecsétjével, amit be is mutatott a sajtónak, de egyelőre többet nem árult el a készülő tévéfilm kedvéért.

 

Dobi Ildikó – EuroAstra

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s