Kr. e. 17. század táján Anatólia kisebb városállamait egy hódító nép egy birodalomban egyesítette, melynek fővárosa Hattusas volt. A hettita óbirodalom harcosai be-betörtek a mai Szíriába, s Kr. e. 1595-ben megsarcolták Babilont is. Államuk azonban trónviszályok miatt szétesett.
A Kr. e. 14. századtól erőskezű hettita uralkodók visszanyerték a korábban elvesztett területeiket, kiterjesztették hatalmukat Nyugat-Anatóliára, és elpusztították déli szomszédjukat, Mitanni birodalmát. Ettől kezdve területi igényeik miatt többször összetűzésbe kerültek Egyiptommal. A Kr. e. 1274-es kádesi ütközetben a feltörekvő birodalom győzedelmeskedett, ennek köszönhetően Szíria hettita tartománnyá vált.
A következő évszázadban a régió különféle problémái miatt a Hettita Birodalom elbukott, de kisebb hettita királyságok tovább éltek mind Anatóliában, mind Szíriában, amíg Kr. e. 700 táján az asszírok be nem kebelezték őket.

Kapuőrök
A városok masszív kőkapuját faragott isteni figurák őrizték; ez a szfinx a Hattusastól északra fekvő Alacahöyük
városáét
Barbár szomszédaik támadásai miatt a hettiták tökélyre fejlesztették a birodalom védelmi rendszerét. Erős várakat építettek bástyákkal, nehezen megközelíthető kőkapukkal, a városfalak alatt hosszú alagutakkal, melyekből titkos kijáratok nyíltak. Néhol fellegvár is védte a palotát és a többi fontos épületet.

Titkos menekülési alagút

Gyalogos katona a hattuszaszi királykapuról
Művészet és kultúra
A hettita művészet alkotásainak skálája piciny pecsétmintáktól monumentális, többnyire isteneket és királyokat ábrázoló domborművekig terjed. Feliratokat is készítettek részint ék- részint hieroglif írással; az újhettiták már csak az utóbbit használták. A ránk maradt terjedelmes hettita szövegek diplomáciai és bürokratikus levelezést, szertartásleírásokat, évkönyveket, irodalmi és mitológiai műveket tartalmaznak.

Csőrös kancsó
A hettita-korban a hagyományos anatóliai edényforma karcsúbb lett. Most már sorozatban gyártották fazekaskorongon a tálakat, kulacsokat, tányérokat és csészéket.
Hiedelmek és rítusok
A hettita életet áthatotta a vallás. A természet minden elemében isteni szellemet sejtettek. A városokban a főistenek helyi változatait tisztelték, és a birodalomban mindegyiket elfogadták. Minden város fontos épületei voltak a templomok, és számos helyen faragtak isteneket ábrázoló domborműveket.

Kétfejű Anyaistennő Kanisból
Forrás: Az emberiség története (43. oldal) Corvina Kiadó 2015 ISBN 978 963 13 6315 9

Egy hozzászólás