Afrika

Afrika – Egy földrész arca

Közzétette:

 

 

A sokarcú Afrika – gazdagság és teher

Ha az Indiai-óceán partján lévő Mombasából megállás nélkül repülhetnénk Dakarba, az Atlanti-óceán partjára, az afrikai kontinenst átszelő 6500 kilométeres út több mint hét órát venne igénybe; Kairóból a Jóreménység fokáig még több időt. A földgömbön jobban felismerhető, mint a térképen, milyen hatalmas földrész Afrika. 30 millió négyzetkilométer; csaknem tízszer akkora, mint Nyugat-Európa.

 

Afrika

 

Aki Afrikába utazik – főleg, ha nem repülővel –, hamar érzékeli ezeket a méreteket, s lassanként azt is, hogy Afrikában az emberek jobban különböznek egymástól, mint Európában a finnek a spanyoloktól, vagy az írek a törököktől. „Afrikai”, ilyen jószerivel nem létezik – akár a Kilimandzsáró vagy a Mount Kenya örök hó födte csúcsai alatt, akár a Földközi-tenger partjainál vagy Nyugat- és Közép-Afrika sűrű őserdeiben, a Szaharában vagy Kelet-Afrika hatalmas szavannáin él. A kontinensen több mint 1000 különböző nyelvet s ennél is több dialektust beszélnek. Az afrikaiaknak különbözőek a szokásaik és életformájuk, minden népnek más a történelme, az északiak halvány barna bőre s a déliek mély fekete bőrszíne különböző származásra és fejlődésre utal. Ez a sokszínűség Afrika nagy gazdagsága. De az emberek különbözősége, a kultúrák sokszínűsége – mint minden gazdagság – terhet is jelent, súlyos konfliktusokat szül.

Mióta az amerikai kutató, Henry Morton Stanley 1978-ban megjelentette könyvét „Keresztül-kasul a sötét földrészen”, majd tizenkét évvel később „A legsötétebb Afrikában” című művében újra beszámolt a borzongó olvasóközönségnek a kontinensről, az európaiak tudatában Afrika úgy él, mint egy komor, nyomasztóan és fenyegetően maga elé meredő földrész. Egy kontinens, amelynek nincs történelme, és természetesen nincs kultúrája. Az európaiak tudatalattijában összekapcsolódik az őserdők „fekete vadembere” a „fekete emberrel”, a halálos kórokat hordozó afrikaival, akivel az engedetlen gyerekeket ijesztgetik.

A fekete kontinens: „az emberiség bölcsője”

Afrikának természetesen van történelme és kultúrája, s ez a történelem semmiképp sem Vasco de Gamával kezdődik, aki körülhajózta a földrészt, s 1498-ban kikötött Kelet-Afrika partjainál. Nem is a 17., 18. századdal, amikor fehér telepesek érkeztek a fekete földrészre. Afrika történelmének kezdetei egybeesnek az emberiség történelmének kezdetével. A legtöbb antropológus megegyezik abban, hogy Afrika volt az „emberiség bölcsője”. Az „emberfélék” (hominidák) nyomai a mai Etiópiában, Kenyában, Tanzániában hárommillió évre vezethetők vissza. Kereken kétmillió évvel ezelőtt alakult ki Kelet-Afrikában a homo habilis, a homo sapiens őse.

Mintegy 6000 évvel ezelőtt, az afrikai kőkorszak végén a földrészen a legkülönbözőbb embertípusok éltek. Nyugaton a legfontosabb népcsoport a tulajdonképpeni négerek, tudományos nevükön a negridek voltak. Egy másik, jól megkülönböztethető népcsoportot a bozótlakók vagy hottentották – koiszanidáknak is nevezik őket – alkották. A harmadik csoport a Kongó-medencében élő pigmeusok voltak. Északkeleten éltek és élnek ma is a hamiták és az atiopidák. Ismerünk még egy észak-afrikai mediterrán népcsoportot is, a garamantákat, a mai berberek őseit.

Afrika újabb kori történelme a keresztény időszámítás bevezetése előtti korból két jelentős eseményt ismer: a fáraók birodalmának megalakulását a Nílus partjainál (Kr. e. 3500-tól) s az addig zöldellő, termékeny Szahara sivataggá válását (Kr. e. 2000-től).

Az egyiptomi fáraók birodalmának magas kultúrája Kr. e. 3000 tájban érte el csúcspontját – de kik építették Gizehben és másutt a piramisokat, kik voltak azok a nagy matematikusok, akiknek pontossága máig bámulatra méltó? Két választípus van. Az egyik szerint a fáraókultúra elkülönülten fejlődött ki Afrikában s arab bevándorlóknak köszönhető. A másik feltételezés szerint nyugatról és délnyugatról, az akkor még termékeny Szahara zöld szavannáiról, árnyas erdeiből vándoroltak be azok az emberek, akik a Nílus völgyében megteremtették az emberiség egyik legjelentősebb civilizációját.

Kr. e. 1000 táján fejlődött ki a Nílus harmadik és a hatodik zuhataga között a napata birodalom. Egyiptom egy évezreden át innen szerzett aranyat és sok más kincset. Kr. e. a nyolcadik században a hatalmassá erősödött napata birodalom megtámadta Egyiptomot – a 25.dinasztia már napata uralkodók dinasztiája volt. Őket az asszírok verték le s űzték vissza szülőföldjükre, amelyet Kr. u. 350-ben Ezana, Etiópia királya támadott meg Aksumból s elfoglalta a fővárost, Meroet. Aksum a Kr. u.-i első évszázadban jött létre Etiópia északi részén. Az abesszin legenda szerint azonban a birodalmat már Kr. e. 1000 tájban megalapította I. Menelik, Salamon király és Sába királynőjének legidősebb fia. Haile Szelasszié bukásáig valamennyi etióp császár tőlük eredeztette magát s a „királyok királya” és „Juda oroszlánja” címet viselte.

Történelmi feljegyzések Aksumról természetesen csak Kr. u. 100 körülről léteznek. Az uralkodóház feltehetőleg már a negyedik században felvette a keresztény vallást; a világ egyik első keresztény állama tehát Etiópiában jött létre. A megközelíthetetlen etióp hegyvidék annyira el volt szigetelve a világtól, hogy gyakorlatilag még a későbbi iszlám térítők sem közelíthették meg. Így Aksumból egyedülálló, folyamatos afrikai államképződmény jött létre. Libérián kívül Etiópia az egyetlen afrikai ország, amely sosem került idegen gyarmatosítók kezére – eltekintve Mussolini ötéves intermezzójától.

 

 

Lalibela

Lalibela – A Bet Giyorgis templom felülről

Az Aksumi sztélék s Lalibela – itt volt később Etiópia keresztény hatalmának központja – tizenegy, sziklába vájt kereszt alakú temploma tanúskodik erről a fejlett kultúráról. Aksumból származik az etiópok ma is használatos ábécéje, a sábai-arab ábécé továbbfejlesztése.

Forrás: Dieter Ebeling – Afrika, Egy földrész arca (részlet), Ezerarcú világunk – Afrika ( 14-15. oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1994 ISBN963 7961 34 8 4. kötet

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s