Nizámí Gandzsaví perzsa költő

 

 

Illusztrált Hamsze-kézirat

 

A 12. századi költő, Nizámí Gandzsaví (1141–1209) ugyan a Szafavida-dinasztia alapítása előtt alkotott, de több évszázadon át a perzsa irodalom nagyjai között tartották számon. Verseiben többféle korábbi költői hagyományt követett, de egészen új mércét is felállított, nemcsak Perzsiában, hanem külföldön is nagy tekintélynek örvendett. Érthető hát, ha fő művét, a Hamszét („Ötös”) sokszor kiadták gyönyörűen illusztrált kéziratos könyvekben. Az első ilyen példány 1362-ben készült. Az 1584-ben kiadott változatban a verseket 39 egész oldalas festmény illusztrálja; ezt a műfajt a Szafavida-korszakban mindvégig nagy becsben tartották. A kódex szövege öt hosszabb masznavit, azaz elbeszélő költeményt tartalmaz, összesen 60 ezer soros terjedelemben. Fő erényei között az érzékletes képalkotást és a nyelv kreatív használatát tartják számon.

 

Khosrow_and_Shirin-page0085

Jelenet a „Hoszrau és Sirin” című eposzból

Layla-and-Majnun-at-School  44983  Working Title/Artist: Laila wa Majnun, MSS, Iran Department: Islamic Art Culture/Period/Location: HB/TOA Date Code: 08 Working Date: 1432 photographed by mma in 1994, transparency 1a scanned by film & media 1/23/02    35mm originalShaikhIraqi

A Hamsze két eposzának  illusztrációi részben a Szafavida kor stílusát mutatja, beleértve az élénk színeket is.

 

A költő élete

Nizamí módos családba született, de korán árvaságra jutott. Életének jó részét a kaukázusi Gandzsa városában (ma Azerbajdzsán) töltötte. Leginkább a rendkívül gazdag perzsa költői hagyományból építkezett, amelynek fontos részei a népmesék, ezenkívül ihletet merített az azeri dasztanszokból („mesélt nizami_gencevitörténet”) is, a különféle legendákból és népi mondásokból is.

Sosem lett udvari költő, így mindenféle patrónustól függetlenül alkothatott, a korban szokatlanul nagy művészi szabadságot élvezve, de a szokásoknak megfelelően természetesen uralkodóknak ajánlotta a műveit.

Misztikum

A Hamsze első költeménye, a Mahzam al-Asznar („Titkok kincstára”) filozofikus, misztikus ihletésű filozófiai költemény, és akárcsak a többi négy, szerelmi témájú eposzt, ezt is allegorikusan kell értelmezni. Számos irodalomtörténész arra következtet műveiből, hogy Nizamí a szúfi, vagyis

az iszlám misztikus útjának követője lehetett.

 

Forrás: Az emberiség története (230. oldal) Corvina Kiadó 2015 ISBN 978 963 13 6315 9

 

Hoszrau és Sírín

(Részlet)

Brodszky Erzsébet fordítása

A Szerelemről

Szerelmet tűztem én zászlómra ékül,

Ne adj’Isten, hogy éljek már enélkül.

Mert nincs mihrábja több az égi boltnak,

S világunknak vizet más föld nem onthat.

Ezért szolgája légy, csak erre gondolj,

Ha minden tisztaszívű néki hódol.

Szerelmen kívül nincs más tiszta szándék,

Csalárd minden, mi nem szerelmi játék.

Világszellem ha nincs eltelve véle,

Időknek kezdetétől vajh ki élne?

Szerelmétől ki fosztott, senyved az rég,

Halott, bár benne száz lélek lakoznék.

Szerelmed bárha bűbájt nem keverget,

A bánattól ugyé feloldja lelked?

Ne élj csak, mint szamár, alvás-evéssel,

Ha csak macskával is, élj jó kötéssel.

Ha csak macskával is, hű szívet osszál

Inkább, mintsem legyél árván oroszlán.

Szerelmed nélkül egy szem mag se sarjad,

Szerelmed háza adhat csak nyugalmat.

Szerelmes tűz a legfőbb jó, s ha senyved,

Virág nem nyit mosolyt, s nem sír a felleg.

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s