A Báthory-család és a művészetek

Közzétette:

 

 

Az ecsedi Báthory-család szorosan kötődött az all’antica stílushoz. A humanista váci püspökről, Miklósról már volt szó, nagy hatalmú testvére, István, Mátyás király bizalmi embere maradt mindvégig; 1471-től 1493-ig az országbírói tisztséget töltötte be. A család egyik központja Nyírbátorban volt, ahol két templom is állt a középkor végén. A minoritáknál temették el Báthory Istvánt († 1493), ahonnét a kolostor elnéptelenedése után, a XVII. század elején földi maradványait a mai református (egykori Szent György-) templomba vitték át. Ennek épületét unokaöccse, Báthory András emeltette, s a munkálatok a XVI. század elején is tartottak. A hatalmas, osztatlan terű teremtemplom hálóboltozata, ablaksora és minden struktív része gótikus, ugyanakkor elsőrendű all’antica faragványok díszítik. Ezek importként kerültek ide, valószínűleg Budáról vagy Pestről. A tabernákulum és a papi ülőfülke a legkvalitásosabb reneszánsz kőfaragványok közé tartozik a Jagelló-kori Magyarországon. A monumentális, déli kettős kapuzat felirata nevezi meg az építtetőt, Báthory Andrást. Az ő neve szerepel a kor legszebb, emblematikus domborművén is, a Báthory-Madonnán. Mária és a gyermek Jézus kettőse a XV. században, Firenzében kialakított kompozíció-típust követi. Ügyetlenül vésett felirata utólagosnak tűnik, s maga a mű a rajta olvasható 1526-os dátumnál korábban készülhetett. Eredetileg keret védte, s így – könnyen mozdítható műként – a háborús pusztítások előtt elkerült Magyarországról. A református templomból jutottak múzeumba a reneszánsz stallumok, a Jagelló-kor legszebb hazai antikizáló bútorai. A két hatalmas padsort eredetileg aligha szánták ide, de végül itt leltek menedéket. Biztosan olasz mesterek alkotásai, faragványaik, illuzionisztikus intarzia-kompozícióik legközelebbi párhuzamai Firenzében, illetve a zágrábi székesegyház stallumain találhatók. A padsor megrendelője ugyanaz a Báthory András volt, aki a Madonnát is készíttette, valamint két fivére, István és György. A gótikus templomépület, a reneszánsz kőfaragványok és a reprezentatív bútorzat tökéletesen kifejezi a két stílus, a gótika és az itáliai reneszánsz természetes együttélését a Jagelló-kori Magyarországon.

 

nyírbátor

Nyírbátor, Szent György templom, déli kapu,  szentségfülke

Madonna of András Báthory

Báthory András Madonnája, XVI. század első negyede. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria

stallum

Stallum a nyírbátori református templomból, részlet, 1511. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum

 

Írta: Mikó Árpád
Forrás: Bellák Gábor – Jernyei Kiss János – Keserű Katalin – Mikó Árpád – Szakács Béla Zsolt – Magyar művészet (122-123. oldal Corvina Budapest, 2009 ISBN: 9789631358711

A Kiadó engedélyével

A Báthory-család történelmi nevezetességű család volt, amely a sváb származású Gutkeled nemzetségből eredt. A család három ágra vált, a somlyai, ecsedi és szaniszlófi ágra. A somlyai ág adta az erdélyi fejedelmeket, az ecsedi ágból is országos főméltóságok származtak, a szaniszlófi ág nem játszott politikai szerepet.

Wikipédia

 

2 comments

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s