A Korán

 

 

A Koránt nem Mohammed írta; csak halála után állították össze. Egyes kijelentéseit már életében leírták. Összegyűjtésükről Abu Bekr gondoskodott, aki Zaid ibn Thabit nevű írnokát bízta meg a munkával. Othman kalifa (644-656) megállapíttatta a gyűjtemény szövegét, nyelvi simításokat végeztetett rajta s hogy viták ne merülhessenek fel, a hivatalostól eltérő példányokat felkutatta és elégettette.

 

Opened_Qur'an

Egy nyitott Korán

 

A Koránba Mohhammed kijelentései nem időrendben, hanem_ hosszúságuk szerint vannak felvéve. A 114 szúrából (=fejezet,szakasz) álló könyvben a leghosszabb szúrák állnak elől s ahogy rövidülnek, úgy következnek egymásután. Csak az első szúra, melyet fatihának (megnyitónak) neveznek, kivétel; ez rövidsége dacára azért került a Korán legelejére, mert az iszlámban a miatyánkszerűen minden alkalommal használatos imádság szerepét tölti be. Így hangzik:

Allahnak,

a könyörülőnek és az irgalmasnak nevében,

Dicsőség Allahnak, a világ urának,

a könyörülőnek és irgalmasnak,

az ítéletnap királyának!

Neked szolgálunk, hozzád kiáltunk segítségért.

Vezérelj bennünket az igaz úton,

azok útján, akiken megkönyörülsz,

nem azokén, akikre haragszol s akik tévelyegnek.

Ez a beosztás nagyon összezavarta és nehezen olvashatóvá tette Mohammed kinyilatkoztatásának sorrendjét. Előbbi és későbbi, mekkai és medinai kinyilatkozatai össze-vissza vannak keverve, úgy hogy egymásutánjukat nem mindig lehet megállapítani.

 

16th_century_Koran_folio_from_Iran_(detail)

A Korán egy lapja, 16. századi iráni kézirat

 

Első megnyilatkozásait izgatott stílus, szenvedélyes kinyilatkozatok, a pokoli büntetések kiszínezése jellemzik, a későbbiekben a nyugodt elbeszélés dominál, anyaguk nagyobbrészt bibliai anyag, amit Mohammed nem a bibliából, hanem a zsidók és keresztények száján élő hagyományból vett. Kinyilatkoztatásai kezdetben költői és szónoki lendületű rímes próza köntösében jelennek meg, ez azonban később meglehetős szárazzá és unalmassá válik, végül pedig majdnem tisztán teológiai és jogi előírásokat tartalmaz.

A korán olvasásra, még pedig hangosan való olvasásra, recitálásra volt szánva. A ramadán hónapban való végigolvasás céljára külön 30 részre osztották (adssa). A mai iszlámban is igen nagy a szerepe és a jelentősége, belőle tanulnak az iszlámhoz tartozó népek arabul s mondásai, rávaló utalások töltik meg a nem arab mohamedán népek nemzeti nyelveit is.

 

Forrás: Szimonidesz Lajos – A világ vallásai (273-274. oldal) Könyvértékesítő Vállalat utánnyomás-sorozata, Dante Kiadás, Háttér Kiadó. Budapest ISBN 963 7455 93 0

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s