Szent László-legenda

 

 

Középkori templomaink egyik jellegzetes, csak az ország területéről ismert témája az ún. Szent László-legenda. A történetet valójában krónikáinkból ismerjük: az országra törő kun (inkább besenyő) hadakat a kerlési ütközetben a magyar csapat megfutamodásra készteti, de az egyik rabló egy magyar leánnyal a nyergében elmenekül. Szent László üldözőbe veszi, majd a leány segítségét kéri, aki lerántja elrablóját a nyeregből. A szent birokra kel, miközben a leány megsebzi a kun inát, majd levágja a fejét. A történet a pihenés jelenetével szokott végződni, melyen László a leány ölébe hajtja fejét. Régi vita, hogy a történetben az ősi keleti hagyományok vagy a nyugati lovagi kultúra elemei öltenek-e testet; képi megfogalmazása mindenesetre az utóbbi modellekből építkezik. Egyik első példája a szepességi Kakaslomnicon a kápolnaként is használatos sekrestyében, egy kizárólag a kiválasztottak számára hozzáférhető térben született meg a XIV. század elején. A lényegében világi eredetű téma, úgy tetszik, csak fokozatosan hódított teret a templomokban. Itt a magyar király alakja a bizánci művészet Krisztusáéra emlékeztet; ez arra utalhat, hogy László, mint a szentek általában, Jézus hűséges követője. A következőkben általában az északi hajófalon találjuk a legenda ábrázolását. A bántornyain, amelyet Johannes Aquila műhelye festett, az elbeszélést jól elkülönített jelenetekre osztották, aminek hátterében miniatúra-előképek állhattak. Különlegessége még a ciklusnak, hogy László története folytatódik a koronázással, csatajelenettel, végül egy remete koronát ad egy egyházi személynek.

 

szt_laszlo_bantornyai_nagy

Johannes Aquila műhelye: A váradi székesegyház alapítása és egy remete, részlet Szent László legendájából a bántornyai templom déli hajófalán, 1389

E falképek megrendelője az udvari arisztokráciához tartozó Bánffy család volt. Ennél gyakoribb, hogy az eseményeket összefüggő jelenetsorban elevenítik meg. Erdélyben. a XIV. században sokasodnak a székelyföldi példák (Bögöz, Gelence), melyek közül a frissen feltárt Homoródkarácsonyfalva mutatja legépebben a festői szándékokat. A sorozat egyik leglátványosabb példája székelyderzsi templomban maradt fenn. Dekoratív, kárpitokra emlékeztető háttér előtt lovagi pompában jelenik meg Szent László. A megrendelő kilétét a déli falon ábrázolt Szent Pál megtérése jelenet árulja el. : „Ezt a művet festette vagyis készítette Ungi István fia Pál mester, az Úr 1419-ik évében. Az írást megírta és a szép leány elméjében megtartotta.” Korábban felmerült, hogy a főleg az ország peremvidékein megmaradt Szent László-ciklusokat a határvédelemben részt vevők részesítették előnyben. Tekintettel kell azonban lenni arra, hogy ez a földrajzi megosztás a teljes falképállományra igaz, másrészt újabban az ország belső területén és szerzetesi templomokban is kerültek elő ilyen ábrázolások (Ócsa, Türje, Tereske). Pár éve Szlavóniában, a Zágráb megyei Újhelyszentpéteren (Novo Mesto Zelinsko) is felfedezték nyomát.

 

kakaslomnic

Birkózás-jelenet a kakaslomnici Szent László-legendából, XIV. század eleje

szekelyderzsi_szt_laszlo3

Birkózás-jelenet a székelyderzsi templom Szent László ciklusából, 1419

Úgy tűnik, hogy a XIV-XV. Században az ország egész területén és minden rétegben népszerű lehetett ez a jelenetsor, aminek lovagi vonatkozásai alkalmasak voltak arra, hogy egyes esetekben a megrendelők udvari kapcsolatait jelezzék.

 

szekelyderzsi_szt_laszlo2

A székelyderzsi templom Szent László ciklusa, 1419

Derzs4

A székelyderzsi templom Szent László ciklusa, 1419

Nagyításért kattintson a képekre

 

Szerző: Szakács Béla Zsolt
Forrás: Bellák Gábor – Jernyei Kiss János – Keserű Katalin – Mikó Árpád – Szakács Béla Zsolt – Magyar művészet (80-81. oldal Corvina Budapest, 2009 ISBN: 9789631358711

A Kiadó engedélyével

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s