Elkészült az Esztergomi Vármúzeum

Közzétette:

 

 

Két évig tartó munkálatok után elkészült a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának rekonstrukciója. A megújult Királyi Palotát és Kápolnát április 18-án tárják a nagyközönség elé. Az új kiállítási terek mellett részlegesen látogatható lesz a Studiolo, vagyis Vitéz János reneszánsz freskókkal díszített dolgozószobája is, amelynek egyik faliképét a feltárást végző szakemberek szerint Botticelli készíthette.

 

EsztergomVarmuzeum2_uj_fekvo_lead

 

Rezi Kató Gábor, az intézmény igazgatója a csütörtöki esztergomi sajtóbemutatón elmondta, a múzeum a kiállítások fejlesztésére 500 millió forint uniós támogatást nyert el, a kápolna felújítását a kormány további 50 millió forinttal segítette. A szombaton nyíló múzeum legnagyobb turisztikai újdonsága, hogy immár látogatható lesz a turisták elől eddig elzárt területek közül a Beatrix terem, a királyi kápolna és (részlegesen) a Studiolo is. Az elmúlt tíz évben végzett restaurálási és helyreállítási munkáknak köszönhetően csoportosan, vezetéssel így már a nagyközönség is végigjárhatja a palota legizgalmasabb részeit. A beruházás során elkészült továbbá az új állandó kiállítás a Várhegy történetéről, amelyhez a szintén a Nemzeti Múzeumhoz tartozó Balassa Bálint Múzeum gyűjteményét is felhasználták.

 

EsztergomVarmuzeum3

– A jelenlegi fejlesztés hosszú idő után az első, amely az egyedülálló épületegyüttes több pontján is megnyugtató, végleges megoldást nyújt, továbbá turisztikai szempontból is új látványosságot hoz létre – hangsúlyozta az igazgató. A palota talán leghíresebb része Vitéz János esztergomi érsek dolgozószobája, a Studiolo. Itt található Magyarország egyetlen viszonylag épen megmaradt, jelentős reneszánsz falképe, az Erények, melynek keletkezési ideje az 1400-as évek végére tehető. A freskó kutatásán és helyreállításán 2000 óta Wierdl Zsuzsanna festő-restaurátor dolgozik. Mások mellett az ő nevéhez kötődik az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb hazai művészettörténeti bejelentése, amely szerint nem zárható ki, hogy a négy erényt megszemélyesítő nőalakokat a korai reneszánsz egyik legjelentősebb alkotója, a firenzei Sandro Botticelli festette.

 

EsztergomVarmuzeum4

 

Wierdl Zsuzsanna lapunknak elmondta, a Studiolo a falképek teljes restaurálása, valamint az építészeti rekonstrukció végeztével, hozzávetőlegesen két év múlva nyeri el végleges formáját.
A freskó eredetével kapcsolatban a restaurátor kifejtette: egyértelműen kijelenthető, hogy a kép firenzei mester műhelyéből származik. – Márpedig ebből a korból, a firenzei iskolából származó, ilyen színvonalú falikép sehol a világon nincs Itálián kívül. Még ha nem is térünk ki tehát az alkotó személyére, ez a festmény akkor is páratlan értéket képvisel – fogalmazott Wierdl Zsuzsanna.

– Ez tudományos, és nem bulvártéma, sajnos mégis azt csináltak belőle – utalt a szakember az elmúlt évek vitáira, amelyek során többen nyilvánosan megkérdőjelezték a kép eredetét. – Ebből a szempontból szerencsétlenség, hogy ilyen híres alkotó művére bukkantunk. – De amint a festmény látható lesz teljes valójában, eloszlanak majd a kételyek.

 

Szerző: Ficsor Benedek, Fotó: Béres Attila -mno.hu

 

A vár története

Esztergomot ma is kellemessé és városiassá tevő elemek a római kortól kezdve állandóan lakókat vonzottak erre a Kelet- és Közép-Európa között közlekedő kereskedők útvonalán mindig kikerülhetetlen helyre. Piacáról már a korai középkorban megemlékeznek a Regensburg és Prága felé tartó arab kereskedők, s helyzete, jelentősége magától értetődővé tette, hogy a honfoglaló magyarság fejedelmi törzse igényt tartson rá. Ez időtől veszi kezdetét a Várhegy mindmáig folyamatos történelme, amely mintegy magába sűríti Magyarország történelmét is.

971 táján került a fejedelmi trónra Géza, aki az esztergomi várhegyet választotta szálláshelyéül. Itt született István király. A fejedelmi vár első temploma a Szent István protomártír templom lehetett, amely a Passauból érkezett térítők tevékenységére vezethető vissza.
István Király idején a vár a király legfontosabb székhelyévé válik.
A XI. század első évtizedében, a magyar egyházszervezet kialakításakor az érsek székhelyül ugyancsak az esztergomi várat, a várhegy északi részét kapja. Szent Adalbert tiszteletére bizonyára már 1010 táján épülni kezd az első székesegyház. István király életében fontos diplomáciai és belpolitikai intézkedések színhelye volt a vár.
Könyves Kálmán idejétől kezdve, a XII. század végéig Esztergom jelentősége ismét megnő, állandóan királyi székhelyként szerepel. 1147-ben itt fogadja II. Géza a keresztes haddal a Szentföldre tartó
III. Konrád német császárt és VII. Lajos francia királyt.
1189-ben, III. Béla uralkodása idején, ugyancsak a Szentföldre tartva, I. (Barbarossa) Frigyes német császár vonul át Esztergomon.
A XII. század folyamán újjáépült a Szent Adalbert-székesegyház. A templom nyugati részét ezután építették: főkapuja, a Porta Speciosa 1183, Jób érsek hivatalba lépése és 1196, III. Béla halálának éve között készült el. III. Béla idején újjáépült a királyi palota.
1198-ban Imre király lemond a várról az érsek javára. Ekkor indul meg az a folyamat, amelynek során Esztergom királyi székhelyből érseki várossá alakul.

1241-42-ben a spanyol Simon ispán sikeresen tartotta magát a királyi várban, miközben a tatárok a királyi várost elpusztították. Ennek nyomán 1249-ben IV. Béla egy időre a várhegy jól védhetőnek bizonyult falai közé telepíti a királyi város polgárságát, ugyanekkor végleg lemond a királyi palota használatáról az érsek javára.
A XIV. század elején az Árpád-ház kihalása után bekövetkezett trónutódlási harcokban és az oligarcháktól a vár is sokat szenvedett.
1301-ben Németújvári Iván bán foglalta el.
1304-ben Vencel cseh király vette be ostrommal, fosztotta ki és tartotta egészen 1307-ig.
A várhegy épületeit nagy károk érték e viszontagságok során, s maga a Szent Adalbert-székesegyház is csak Telegdi Csanád érsekségének (1330-1349) kezdetén állt közel a befejezéshez.
1403-ban Zsigmond király, 1440-ben I. Ulászló ismét ostrommal vette be a várat, amit nyilván újabb építkezések követtek.
1450-53 között Széchy Dénes érsek (1450-1464) építtette újjá a székesegyházat, majd utóda, Vitéz János (1465-1472) kezdte meg a reneszánsz érseki palota kiépítését a középkori királyi palota átalakításával. Bonfini történeti műve szerint “a várban tágas ebédlőtermet emelt, az ebédlőterem előtt pedig vörös márványból fenséges, emeletes folyosót építtetett. Az ebédlőterem végéhez a Sibillák csúcsíves boltozatú szentélyét csatoltatta, ahol valamennyi Sibillát megszámlálhatjuk.
Az ebédlőteremben nemcsak sorban valamennyi magyar király, hanem szittya őseik is láthatók. Továbbá csináltatott meleg vizű és hideg fürdőket, meg kettős kertet, melyet tornácokkal ékesített, felül pedig folyosóval koronázott. Ezek között pedig a sziklánál kerek tornyot emelt, melyet különféle termekre és szobákra osztottak, fent pedig változatos ablakok díszítettek, s amelyben kápolnáról is gondoskodott. Majdnem mindig itt lakott maga is, mert ez a Duna fölé emelkedvén, kellemes kilátást és a kertektől eredő gyönyörűséget nyújtott, a hely pedig bölcselkedésre és szemlélődésre felettébb alkalmas.”
Estei Hyppolit (1487-1497) érseksége idején, majd az özvegy királyné, Beatrix beköltözésekor tovább folyik a reneszánsz palota építkezése, amelyet Bakócz Tamás (1497-1521) és Szathmáry György (1521-1524) érsek is folytat. A mohácsi vész után alapvetően megváltozik az esztergomi vár jellege: ha eddig a reneszánsz székhely kialakítása volt a cél, most az erődítési munkák válnak egyre sürgetőbbé.
1543-ban a vár a török kezére került.
1595-ben a királyi seregek visszaveszik a várat, amely 1605-ben ismét török kézre kerül.
Valószínűleg ekkor töltötték fel földdel a királyi palota helyiségeit. 1683-ban a töröktől való visszafoglalás után, majd nem sokkal később 1706-ban, amikor Rákóczi kurucai veszik be, újabb ostromokat szenved a vár.
1761-ben Mária Terézia visszaadja a várat Barkóczy Ferenc érseknek (1761-1765). Azonnal nagyszabású tervek készülnek a várhegyen felépítendő barokk főpapi rezidencia számára, s megindulnak az első romeltakarító munkálatok. A középkori épületmaradványok nagy részét ekkor bontják el. Rudnay Sándor érsek (1819-1831) idején kezdik el a mai székesegyház épületét.
1934-1938 között került sor a királyi palota romjainak feltárására.
Az ásatás Lepold Antal kanonok és Gerevich Tibor professzor irányításával folyt, s a még napjainkban is példamutatónak számító helyreállítást a Műemlékek Országos Bizottságának építésze, Lux Géza végezte. Újabb feltárásokra és helyreállításra az 1960-as években került sor.

eszterg1

eszterg2

eszterg3

A képek nagyíthatóak
Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Vármúzeuma

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s