Wolphard–Kakas-ház

Közzétette:

 

 

1534-92

Kolozsvár

A kolozsvári Fő térnek a XVI. század második felében épült reneszánsz házai közül ez az épület a leghíresebb; történeti jelentősége és a magyar művészettörténetben elfoglalt helye egyként indokolja ezt. Sajnos utcai traktusát a XIX. század végén lebontották, csak faragott keretköveit őrizték meg (zömük az Erdélyi Nemzeti Múzeumba került), de régi felmérési rajzok segítségével is tanulmányozhatjuk őket.

 

wolhpard-kakas

Wolphard–Kakas-ház

 

Wolphard-Kakas-házWolphard Adorján, a város utolsó katolikus plébánosa 1534 és 1541 között építkezett a kolozsvári Fő tér leghíresebb polgárházán. Ekkor alakították ki a főhomlokzatot, s ekkor készült az utcai front több ablaka, rajta az építtető címerével és jelmondatokkal. A keresztosztós, klasszikus tagolásWolphard-Kakas-házú ablakok a Jagelló-kor hazai hagyományához kapcsolódnak; modernebb a párkányán levélmaszkokkal díszített ajtókeret (1541).

Wolphard rendkívül művelt tagja volt a gyulafehérvári káptalannak. 1509 és 1512 között Bécsben tanult, és később is jó kapcsolatban állt a bécsi humanistákkal; 1521-ben jutott ki a bolognai egyetemre, ahol 1523-ban avatták mindkét jog doktorává (doctor utriusque iuris). Janus Pannonius több művét is kiadta.

Wolphard Adorján halála után rokona, Wolphard István örökölte a Wolphard-Kas-házházat, aki folytatta az építkezést. Ekkor készültek el az udvar felé forduló részek, s a hosszan hátranyúló udvari szárny emeleti bővítését is tervbe vette. Ebből a periódusból eredeti helyükön maratak fenn a triglifes pudvari ablakkeretek; ezeken a klasszikus díszítmények pozicionálása nem mindig követi az eredeti mintákat. István a bécsi és a wittembergi egyetemen tanult, utóbb Kolozsvár főbírája lett.

Széles látókörű, művelt ember volt, aki erősen érdeklődött az asztrológia iránt; ígWolphard-Kakas-házy tervezett egy olyan termet, amelynek boltozattartó gyámkövein a zodiákus jegyek sorakoztak volna, közéjük illeszkedve a Corvus (Holló) csillagkép is. A madár csőrébe – Hunyadi Mátyásra, Kolozsvár szülöttére utalva – gyűrűt illesztettek.

Wolphard István az 1585/86-os pestis áldozata lett, mielőtt a munkálatok befejeződtek volna, és így a ház bővítését – a zodiákus termet is – az új tulajdonos, Kakas István fejezte be. Az udvari traktust lezáró részek Wolphard-Kakas-házgyámkősoros párkányú,  féloszlopokkal kísért ablakai, vagy tört szemöldökpárkányos ajtókerete a XVI. század végének   új, manerisztikus stílusát tükrözik. Kakas István Padovában és Bolognában járt egyetemre. Fejedelmi protonotárius volt, többször járt követségben Báthory Zsigmond megbízásából Európa uralkodó udvaraiban, így II. Rudolf császárnál Prágában, vagy Erzsébet angol királynőnél Londonban. Kolozsvári házában gyakran szállt meg maga a fejedelem is. Kakas megözvegyülvén feleségül vette Susanna Römert, a fejedelemné, Maria Christierna egyik udvarhölgyét, és Karintiába költözött. II. Rudolf is igénybe vette diplomáciai szolgálatait, a császár Perzsiába tartó követeként érte a halál 1603-ban.

Írta: Mikó Árpád
Forrás: Bellák Gábor – Jernyei Kiss János – Keserű Katalin – Mikó Árpád – Szakács Béla Zsolt – Magyar művészet (140-141. oldal) Corvina Kiadó Budapest, 2009 ISBN: 9789631358711

A Kiadó engedélyével

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s