Charlotte Brontë

Közzétette:

 

 

„Csúnya kis vidéki vénlány” – így jellemzi valaki a levelében. „Micsoda szenvedély, micsoda tűz lobog benne!” – mondja róla egy naplórészlet. Szép szeme, kedves hangja volt, tudósít egy harmadik személy, „gondolkodásmódja pedig magával ragadóan eredeti”. Aki nem tudja, hogy mindezt Charlotte Brontë-ról írták le kortársai, bízvást hihetné, hogy regényének hősnőjéről, Jane Eyre-ről van szó. Az arckép – önarckép? – hitelessége szárnyakat adott azoknak a kritikusoknak és irodalomtörténészeknek, akik a műveket a szerzők életrajzából óhajtják levezetni. A Jane Eyre esetében ez nem meglepő, hiszen maguk a kortársak is hasonlóan vélekedtek; Thackeray, miután összeismertették Charlotte-tal, egyik levelében megjegyzi, hogy „Jane Eyre-rel” találkozott; Charlotte barátnője, később életrajzírója, Mrs. Gaskell, a regény több színterét és szereplőjét azonosítja Charlotte életének színtereivel és szereplőivel; a lovoodi iskola és Mr. Brocklehurst eredetijét is sokan felismerik az olvasók közül – ennek az írónő még örül is, mert úgy érzi, ez, és hasonló, az életből kiragadott részletek biztosítják műve realizmusát. Nem csoda hát, ha alakult egy iskola, amely a regény valódi értékeit elhanyagolva, azt tűzte ki feladatának, hogy eldöntse: a Charlotte által ismert épületek közül vajon melyik lehet Thornfield Hall eredetije, s vajon valóban egyik kérője szolgált-e modellként St. John Rivers alakjához. A Brontë-regények életrajzi megközelítése egyébként is csábító, mert nem mindennapi háttérben kell elhelyezni a műveket.

 

CBRichmond
Charlotte George Richmond képén, 1850

Charlotte Brontë (Thornton, 1816. április 21. – Haworth, 1855. március 31.)

 

A yorkshire-i lápvidék peremén fekvő városka, Haworth komor paplakában felnövő Brontë testvérek egymásba fonódó élete már irodalmi mítosszá terebélyesedett. Charlotte 1816-ban születik, harmadikként a hat gyerek közül; ötéves, amikor anyját elviszi a tüdőbaj, amelynek hamarosan két nővére is áldozatul esik. A gyerekek alig hagyják el szülővárosukat, formális iskolázást alig kapnak, apjuk tanítgatja őket, a paplak könyvtára lesz műveltségük forrása. Felnőttebb korukban sem tudnak elszakadni otthonuktól, a külvilágot idegennek, ellenségesnek érzik: több ízben vállalnak tanítónői, nevelőnői állást, de hosszabb-rövidebb idő után visszamenekülnek a biztonságot nyújtó testvéri közösségbe. Charlotte az önállóbb és legambíciózusabb, ő viszi Emily húgát Brüsszelbe, hogy franciául tanuljanak – Emily innen is hamarabb hazamegy, Charlotte számára viszont a brüsszeli tartózkodás olyan élményanyagot jelent, amelyet majd regényében is feldolgoz, az első, de csak a halála után kiadott A tanár-ban (The Professor, 1857), majd utolsó befejezett művében, a Vilette-ben (1853). Ugyancsak Charlotte ötlete nyomán lát napvilágot a három nővér közös verseskötete 1846-ban, a nevük – Charlotte, Emily és Anne Brontë – kezdőbetűit felhasználó, férfiasan hangzó Currer, Ellis és Acton Bell álnevek alatt; ő tárgyal a kiadókkal, mikor a nővérek regényeit is a nyilvánosság elé bocsátják (megint csak álnéven), s harcol a sikerükért, mikor húgai már halottak. A testvérek közül csak Charlotte élte túl a harmincadik évét, Emily és Anne a családban öröklődő tüdőbaj újabb áldozatai, Branwell fivérük pedig itallal, kábítószerekkel és kicsapongó életmóddal siettette korai halálát. Charlotte megéri művei sikerét (bár sem a Shirley [1849], sem a Vilette nem vetélkedhet népszerűségben az elsőként, 1847-ben napvilágot látott Jane Eyre-rel), de ünnepelt írónőként is Haworth-ba húzódik vissza. 1854-ben hozzámegy apja segédlelkészéhez; gyereket vár, de hosszas betegeskedéstől legyöngült szervezete nem bírja a megterhelést, 1855 tavaszán meghal.

 

Írta: Zombory Erzsébet
Forrás: Charlotte Brontë – Jane Eyre (Utószó, 599-601. oldal) Európa Könyvkiadó, 1984 ISBN963 07 3011 1

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s