Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov

Közzétette:

 

 

Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov (Tyihvin, 1844. március 18. – Ljubenszk, 1908. június 21.) orosz zeneszerző, az orosz ötök tagja.
Muszorgszkij mellett (akinek több művét hangszerelte és átírta), az orosz nemzeti zene legnagyobb alakja. Mint az opera, a balett és a szimfonikus költemény (Spanyol capriccio, 1887; Scheherezádé, 1888) kiváló mestere, nagy lendületet adott az orosz iskolának. Hangszerelése párját ritkító; zenéjében megteremtette a szláv ritmusok, a népi hagyomány és a nyugati stílusok szintézisét. Operái: Mláda (1889), Szadko (1896), Mozart és Salieri (1898), Mese Szaltán cárról (1899) és Az aranykakas (1906-1907). Összhangzattani és hangszerelési értekezések szerzője.

rimsky

Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov

(1844-1908)

Megkomponálta a Scheherezadé-t, Glazunov és Stravinsky tanára volt.
Az alábbiakban anekdotákat, rövid történeteket olvashatnak a zeneszerzőről.
1871-ben úgy döntöttünk Muszorgszkijjal, hogy összeköltözünk, és lakást, jobban mondva bútorozott szobát béreltünk. Nemigen volt rá példa, hogy két zeneszerző éljen egy fedél alatt. Hogy miként oldottuk meg, hogy ne zavarjuk egymást? Így. Reggelente, úgy délig Muszorgszkij használta a zongorát, addig én másoltam vagy olyasmit hangszereltem, ami a fejemben már készen volt. Déltájban Muszorgszkij bement a minisztériumba dolgozni, és én használtam a zongorát. Az estéket közös megegyezéssel osztottuk be.

Rimszkij-Korszakov

Calvocoressi, a kritikus, amikor 1907-ben Párizsban találkozott Rimszkij-Korszakovval, vette a bátorságot és közölte vele, hogy neki jobban tetszik a Borisz Godunov Muszorgszkij eredeti hangszerelésében. Rimszkij-Korszakov nem sértődött meg, csak elmosolyodott, és megrázta a fejét.
– Maguk, francia fiatalemberek, a piszkot vakarják le Muszorgszkij zenéjéről, azt emelik oltárra és dicsőítik.
Grecsanyinov* megmutatta neki egyik zsengéjét, mellyel – mint mondta – nem volt teljesen elégedett.
– Miért nem? – kérdezte Rimszkij-Korszakov.
– Mert túlságosan Borogyinra emlékeztet.
– Ne féljen attól, hogy a műve hasonlít valamire – mondta Rimszkij-Korszakov. – Csak arra vigyázzon, nehogy semmire se hasonlítson!

 

* (1864-1956), orosz zeneszerző.

 

Forrás: Magyar Larousse Enciklopédia, Norman Lebrecht – A komolyzene anekdotakincse (223-224. oldal) Európa Könyvkiadó Budapest, 2012 ISBN 978 963 07 9362 9

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s