Adolf Hitler

82 évvel ezelőtt kancellárrá nevezték ki Hitlert, és ezzel megkezdődött a második világháború előkészítése.

Világuralmi vágyai az eddigi legvéresebb háborúhoz vezettek

Hitler cselekedetei vezettek a világ legvéresebb konfliktusához, a a második világháborúhoz

Hitler vitathatatlanul nagy hatással volt a történelem alakulására, de az egész világnak jobb lett volna, ha ez nem így történik. Miután Németország elveszítette az első világháborút, és az azt követő versailles-i béke megtépázta nemzeti büszkeségét, az országnak szüksége volt valakire, aki lelket önt a népbe, és visszaadja önbecsülését. Hitler, a világháború veteránja, aki hipnotikus szónoki képességekkel rendelkezett, magára vállalta ezt a szerepet. Három választáson sem tudta megelőzni Hindenburg elnököt, akit azonban 1933-ban rábeszéltek arra, hogy nevezze ki a feltörekvő politikust kancellárrá. Hitler a berlini Reichstag égése után törvénybe iktatta az ítélet nélküli letartóztatást, s még ez év júliusában az ő pártját nyilvánították Németország egyetlen legális pátjává, melynek tagjai igyekeztek mindenki mást megfélemlíteni. A következő évben pedig Hitler felvette „a vezér és kancellár” címet, vagyis diktátorrá lett.

Hitler Németországot „Harmadik Birodalommá” nyilvánította, és hozzálátott nagyszabású terveinek megvalósításához: utakat, gátakat, vasútvonalakat építtetett, csökkentette az addig kirívóan nagy munkanélküliséget, s a versailles-i béke előírásaira fittyet hányva, jelentősen megerősítette a hadsereget.

1935-ben bejelentette, hogy a Wehrmacht létszámát 600 ezerre, azaz a békeszerződésben engedélyezettnek a hatszorosára növelik. Már ez is arról árulkodott, hogy Hitler háborúra készül, ám Nyugat-Európa politikusai – nyilván a rengeteg halálos áldozattal járó első világháború megismétlődésétől tartva – sokáig makacsul és ostobán ragaszkodtak a megbékítési politikához. Ez végül teljes kudarcot vallott, s 1939. szeptember elsején Hitler lerohanta Lengyelországot; válaszul Nagy-Britannia és Franciaország is hadat üzent neki.

A Harmadik Birodalomban a legjobb esetben is diszkrimináció, a legrosszabb esetben halál várt mindenkire, akit a Führer nemkívánatos elemnek minősített. Mein Kampf („az én harcom”) című könyvében fejtette ki, mennyire gyűlöli a zsidókat. Ennek később katasztrofális következménye lett a zsidók iparszerű, tömeges megsemmisítése, a holokauszt: a háború végéig mintegy hatmillió zsidót gyilkoltak meg Auschwitzban, Dachauban és más német haláltáborokban. A Hitler által kirobbantott második világháború e nélkül a népirtás nélkül is a történelem legvéresebb eseménye lett volna: számos öldöklő csatát vívtak Európában, Afrikában, majd a németekkel szövetséges japánok terjeszkedése miatt a Csendes-óceán térségében is. Hitler világuralomra tört, hogy az általa árjának nevezett emberi „faj”uralkodjék a többi fölött. És ha nem lett volna Churchill Angliájának elszántsága, a japánok által háborúba kényszerült Egyesült Államok elsöprő technikai fölénye, valamint a Hitler által szerződéses partnerből ellenféllé tett Szovjetunió megtámadása, talán el is érte volna célját. A háború összességében több mint 50 millió emberéletet követelt; köztük volt Hitleré is, aki immár vesztett helyzetben, a szovjetek ostromolta Berlinben öngyilkos lett.