John Galsworthy

Közzétette: Lighhouse

82 évvel ezelőtt hunyt el John Galsworthy Nobel-díjas angol író.

John Galsworthy (Kingston upon Thames, 1867. augusztus 14. – London, 1933. január 31.) angol író és drámaíró, irodalmi Nobel-díjas. Híres művei a A Forsyte Saga (The Forsyte Saga, 1906–1921) és folytatásai, a Modern komédia (A Modern Comedy) és az End of the Chapter.

John Galsworthy a tegnap angol irodalmának legnagyobb mesterei közé tartozik. Regényeit a társadalmi rend csendes és mégis merész bírálata, a társadalmi nyugtalanság érzékeltetése, egy igazságosabb világrend vágya jellemzi. Fő cselekménye megmutatja a kor életének teljes bonyolultságát.

Technikája az impresszionista festésmódra emlékeztet – a természetet, az emberi világot, hőseinek jellemét váltakozó képekben, tovavillanó víziókban látja és mutatja meg. Stílusa költőre vall, különösen tájleírásaiban és nőalakjainak ábrázolásában. Az építész érzékével alkotja meg regényei vázát és szerkezetét, osztja el a hatalmas anyagot, amelyből műveit felépíti. Regényei középpontjában egy-egy nagy szerelem lobog – talán ez az egyetlen emberi szenvedély, amelyet iróniája megkímél.

A Forsyte-Saga

A Viktória-korszak Angliájának nagy regényírója realista kritikával vizsgálja és ábrázolja a századforduló angol társadalmát. Főművében valóságos mondává, legendává, „szágává” szövi a Forsyte-család egymást követő nemzedékeinek történetét. Ez a család a birtoklási szenvedély jelképének tekinthető. Életeleme a pénz, a vagyon, amelyet örökölt és gyarapítani már alig tud, de körömmel-foggal meg akar őrizni.

A Forsyte-regényeket az író két ciklusba fogta össze. Az első ciklus a Forsyte-Saga, amely három regényből (A tulajdonos, Válóper és Ez a ház kiadó), továbbá két intermezzóból, közjátékból , összekötő elbeszélésből áll.

A cselekmény 1886-ban indul meg, az öreg Jolyon házában és elvezet a búr háborúba, Viktória királynő temetésére, a százegy éves Timothy Fosyte halálos ágyához. Tanúi vagyunk Bosinney építész, Soames Forsyte és ifjabb Jolyon, a művész Forsyte szerelmi drámájának. A ciklus első felének izgató nőalakja a szép és bájos Irene, míg a ciklus végén az első világháború utáni nemzedék lép színre, a nyughatatlan Fleur házasságának története már egy másik Anglia jellemző vonásait tünteti fel.