Könyvfestészet

Közzétette:

 

 

Anjou könyvkultúránk legrangosabb kódexei olyan stílusban készültek, mely leginkább Bolognára jellemző. Nem véletlenül, hiszen a magyar felsőpapság és értelmiség előszeretettel látogatta a bolognai egyetemet, mely kitűnő jogi felkészültséget biztosított. Nekcsei Demeter (†1338), Károly Róbert tárnokmestere, legfőbb gazdasági szakembere egy olyan hatalmas Bibliát rendelt meg, amelyet címereivel és saját felajánlási képeivel is díszíttetett. Ennél is pompásabb volt az a kódex, amelyet Magyar Anjou Legendárium néven ismerünk: jelenlegi töredékes formájában is 58 legendát tartalmaz több mint félezer miniatúrán, az általánosan tisztelt szenteken kívül főleg francia, itáliai és közép-európai szereplőkkel.

Szent_gellért_1_300x

Szent Gellért története a Magyar Anjou-legendáriumban

Hungarian_Angevin_Legendary_Life_of_Saint_Francis_of_Assisi

Assisi Szent Ferenc élete a Magyar Anjou-legendáriumban

Ez a gazdag és változatos műfajú képhalmaz egyszerre biztosította szemlélőjének, hogy elmerülhessen a legendák színes forgatagában, illetve hogy meditatív módon elmélyülhessen az új vallásosság misztikus világában. A későbbi évtizedekben az itáliai hatás megmaradt, de közép-európai vonásokkal gazdagodott: biztosan itthon készült 1360 táján az Isztambuli Antifonále és a Képes Krónika.

Istvánkirály_400x

A Képes krónika illusztrációja: István király győzelme 1015-ben Bizánc szövetségeseként Keán bolgár vezér fölött

Saint_Stephen_on_his_throne_300x

Szent István király a trónon, miniatúra a Képes krónikában

Az utóbbi szoros összefüggésben készült a szöveggel, s a képek sorozata önmagában is üzenetet hordoz, a folyamatosságot s ezáltal az uralom jogszerűségét sugallja; ehhez kapcsolódik a Nagy Lajost udvarával bemutató címlapkép is. Más miniatúrái történeti eseményeket örökítenek meg, a kompozíciók sokszor bibliai előképekre vezethetők vissza. A hazai könyvtermés átlaga azonban ezeknél a csúcsműveknél sokkal szerényebb volt. A legjellemzőbb csoportot a pozsonyi Szent Márton-templom őrizte meg, melynek misekönyvei a klasszikus gótika hagyományos vonalas, naturalisztikus díszítését követik, de a Keresztrefeszítést ábrázoló kánonképeken feltűnik a cseh eredetű, újabb misztikus felfogás is. A templom Zsigmond-kori kódexei e folyamat kiteljesedéséről, a Vencel cseh királynak dolgozó legrangosabb műhelyek hatásáról tanúskodnak. Ez a stílus, osztrák hatásokkal vegyesen, az egész Zsigmond-kori könyvfestészetre jellemző.

Írta: Szakács Béla Zsolt
Forrás: Bellák Gábor – Jernyei Kiss János – Keserű Katalin – Mikó Árpád – Szakács Béla Zsolt – Magyar művészet (82. oldal Corvina Budapest, 2009 ISBN: 9789631358711

A Kiadó Engedélyével

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s