Az erdélyi fejedelmek és a művészet

Közzétette:

 

 

Az erdélyi fejedelmi udvar az egyetlen tényleges uralkodói udvar volt a kora újkori Magyarország területén, művészeti reprezentációja azonban jól tükrözte politikai súlyát: egy túlméretezett magyar főúri udvarnak felelt meg. A fejedelemség székhelye 1541 után Gyulafehérvár lett, és az ottani középkori püspöki és préposti palota képezte a magját a fejedelmi palota lassan kiépülő tömbjének. Ez legnagyobb kiterjedését – amikor három udvart zárt közre – Bethlen Gábor és I. Rákóczi György (1630-48) idejében érte el. Elpusztult berendezését csak írásos forrásokból ismerjük: németalföldi kárpitok, török szőnyegek, freskók díszítették falait, reprezentatív tereinek mennyezetét stukkók borították. Különleges tér volt a fejedelmi trónterem, az audienciás ház, amelynek falait Törökországból importált csempékkel burkolták Bethlen Gábor idejében.

Gyulafehérvár, Fejedelmi palota, kapu

A gyulafehérvári fejedelmi palota (ma érseki palota) kapuja, 1620 körül

 

Az erdélyi fejedelmi épületek visszfénye tükröződik máig a sárospataki várban, a Rákóczi-család partiumi központjában, amelynek reprezentatív külső lépcsőjét Lórántffy Zsuzsanna építtette (1646), s ahol a közelmúltban rekonstruálták a csempékkel borított falú bokályos házat. Nemrég kiderült, hogy a Rákócziak regéci várukban is építettek ilyen termet.

Rákóczi vár Lóránffy loggia

A sárospataki Rákóczi-vár Lórántffy-loggiája az udvar felől, 1646-47

 

A protestáns fejedelmek az ars sacra jelentős mecénásai is voltak. I. Rákóczi György erősítette meg a kolozsvári református gyülekezet városbeli státuszát, s ezt műalkotásokkal is kifejezésre juttatta: helyreállíttatta a Farkas utcai templomot, színarany úrvacsorakelyhet adományozott nekik (1641), és díszes szószéket állíttatott a templomba (1646). Elias Nicolai és Régeni Asztalos János műve példaként szolgált az erdélyi református templomok szószékei számára még a XVIII. században is. A fejedelem a tiszántúli gyülekezetek (Mád. Tolcsva, Sátoraljaújhely) számára is adományozott úrvacsorakannákat.

Írta: Mikó Árpád
Forrás: Bellák Gábor – Jernyei Kiss János – Keserű Katalin – Mikó Árpád – Szakács Béla Zsolt – Magyar művészet (142-143. oldal Corvina Budapest, 2009 ISBN: 9789631358711

A Kiadó engedélyével

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s