Zsidó vallás

Közzétette:

 

 

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A források

 

A zsidóság jelentőségét és megmaradását nagyrészt vallásához való hűségének, hitéhez való törhetetlen ragaszkodásának köszönheti. Ennek a vallásnak nagyszerű összefoglalása a zsidóság szent iratainak, törvényének, prófétáinak és egyéb szent okmányainak gyűjteménye. ez a gyűjtemény a zsidó nép történetének és vallásának páratlan forrása.

Nincs forrás, mely vele a versenyt felvehetné.

Évszázadokon át egyedül benne csörgedez a múltakra való visszaemlékezés erecskéje, melyet a legszükségesebb adatokkal is alig egészítenek ki más emlékek, vagy feljegyzések.

Felöleli a szigorúan vett alapvető vallásos emlékeken kívül a nép mondáit, közmondásait, sőt szerelmi költészetének egyes darabjait is, száraz nemzetségfák krónikás feljegyzésekkel és elsőrendű történeti elbeszélésekkel váltakoznak benne. Megingathatatlan isteni törvények mellett halomra gyűjti a szertartásokat aprólékosan szabályozó rituális intézkedéseket és a régi primitív szokásjog hagyományait s a száraz jogszabályokat beágyazza hősmondák, bölcselkedő költemények, fantasztikus jövőbelátások és jelentéktelen idillikus alkotások közé.

Anyagának nagy része eredeti. De nem hiányoznak belőle idegenből átvett gondolatok se. A világteremtéssel kapcsolatos hitregéken érzik az idegen hatás, a törvények és szellemi életének egyéb értékei sem kizárólagosan saját tulajdonai. Sőt vannak vallásos eszméi is, amelyek a más vallásokkal való érintkezésben nőttek meg mind nagyobbra. Így formálódik ki az egyistenhit is és így válik mind terebélyesebbé a túlvilági életben való reménykedés.

Ezt a konglomerátumot a vallásos beállítás cementje forrasztja eggyé.

A szent hagyományok és írások első névtelen gyűjtői mind tudatosabban és tervszerűbben úgy építették fel nemzetük történetét, mintha azt nem a sors véletlenei hányták-vetették, hanem mintha sorsának minden változása istenéhez való viszonyának kifolyása, az isteni gondviselés céltudatos s népe javát munkáló megnyilvánulása lett volna.

A történetnek hitbe és mitológiába való beágyazása úgy a múltra, mint a jövendőre nézve rendkívül szerencsés gondolatnak bizonyult. Ez lett az a veres fonál, amelyre szép sorjában fel lehetett fűzni a nemzeti hagyományokat éppúgy, mint a vallásos emlékeket, a ködbevesző múltat színező mondákat éppúgy, mint a jövendő fátyolát felfedni szándékozó álmatag sejtéseket.

A nagy halom hagyomány és írás pompás rendbe sorakozik.

A zsidó nép szentírása és története a világ teremtésével kezdődik s a világ végébe torkollik bele. E két misztikus végpont közt rendeződik el a múltak minden adata és a hit minden eszméje. Történetének eseményei vallásos megvilágításba kerülnek s a legprofánabb hagyományok is vallásos színt nyernek azáltal, hogy a hívő történelem nagy neveihez kapcsolják őket. Így lesz szentírássá a Ruth férjhezmeneteléről szóló idill, az Énekek éneke néven ismeretes lakodalmi dalgyűjtemény és a Prédikátor világfájdalmas bölcselkedése.

Ennek a maroknyi népnek akkora volt a vallásos öntudata és a bátorsága, hogy önmagát az isten kiválasztott népének tette meg, életét a világ teremtésébe, történetébe és elmúlásába belekapcsolva a világfejlődés tengelyévé saját történetét állította be s végül a föld és az emberiség jövendő sorsát is saját vágyai és álmai szerint rajzolta meg. Hasonló beállítással más népeknél is találkozunk, de az sehol oly egységesen és grandiózusan keresztülvíve nincs, mint a bibliában s ami a legfőbb: saját világképét egy népnek sem sikerült annyira átvinnie a köztudatba, mint a zsidóságnak. A zsidók szentírása azt tanítja, hogy isten a zsidók istene, a zsidó nép isten kiválasztott népe. Isten a világ valamennyi népe közül ezt az egyet választotta ki magának. Ennek a népnek az üdvözítése és boldogítása, ha elfordul tőle: megbüntetése, megalázása és megtisztítása, ha visszatér hozzá: felemelése és kegyelmével való elárasztása volt eddig s lesz ezentúl is világkormányzásának tulajdonképpeni célja. Ez a szűklátókörűségében roppant erejű hit tartja össze vallásilag a világ minden tájára szétszórt zsidóságot. Szuggesztív hatása alól a kereszténység sem tud szabadulni. Nemcsak a bibliai teremtéstörténethez és a zsidó nép őstörténetéhez ragaszkodik, hanem a zsidók kiválasztottsága gondolatát is maradék nélkül magáévá teszi. Mindössze annyiban helyezi túl magát rajta, hogy a zsidóság kiválasztottságát a zsidóság biblikus korszakára korlátozza s aztán saját magára viszi át. Végül az önmagára vonatkoztatott gondolatot az egyházról szóló tanában minden irányban tovább építi.

 

Forrás: Simonidesz Lajos – A világ vallásai (351-352. oldal) A Könyvértékesítő Vállalat második javított változatának változatlan újra kiadása ISBN 963 7455 93 0
Illusztráció: Hétágú gyertyatartó
OLYMPUS DIGITAL CAMERA„Jézus, mint a világ világossága”
A zsidó hagyományban a hétágú gyertyatartó, a menóra az Isten jelenlétét, ill. Jeruzsálem templomát szimbolizálja. A gyertyatartó szárát a világfával, a világtengellyel azonosítják. Hét ága a Nap, a Hold és a planéták, de megjelenítheti a hét napjait, a Nagymedve csillagait vagy a világ hét körét. A hetvenágú gyertyatartó a deszánumot, azaz a hét bolygó tízesekbe történő állatövi beosztását jelentette. Philón szerint a menóra az isteni kegyelem megnyilvánulása. A Titus-diadalív belső domborművén a zsidó háborút követően Rómába vitt templomi kincsek között szerepel.
Az Újtestamentumban, a Jelenések könyvében az Emberfia hét arany gyertyatartó között jelenik meg; „a hét gyertyatartó meg a hét egyház”, az ázsiai egyházak. A római katolikus szertartások során a nagyheti zsolozsmánál a gyertyatartón égve hagynak egy gyertyát, a legfölsőt, amelyet az ima után oltanak el. Ezzel utalnak arra, hogy elfogatásakor az apostolok sorra megtagadták Jézust. A gyertyatartót, a Krisztust, a Fény gyertyáját tartó Szűzanya szimbólumaként is értelmezték. Motívumai révén különböző jelentéseket hordozott, pl. az élet fája-, ill. főnix-díszítéssel Krisztus feltámadásának a jelképe is lehetett.
A protestáns egyházi művészetben az egyágú gyertyatartó Jézusnak, mint a világ világosságának jelképe szerepel.

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s