A zsinagóga kialakulása

Közzétette:

 

 

155 évvel ezelőtt avatták fel Budapesten a Dohány utcai Zsinagóga épületét.

A_Dohány_utcai_zsinagóga_(este)A Dohány utcai zsinagóga épülete este (légifotó)

Az alábbi írás a zsidóság imahelyének történetével kíván foglalkozni, hiszen a Dohány utcai zsinagógát a legautentikusabb forrásból, Európa legnagyobb zsinagógája weboldaláról ismerheti meg az érdeklődő. http://www.dohanyutcaizsinagoga.hu

A zsinagóga kialakulása

 

Hosszú utat járt be Izrael népe, míg a zsinagóga vált az istentisztelet helyszínévé. Kezdetben, az egyiptomi kivonulást követően (i.e. 1250 körül) sátrat építettek, hogy ott mutassák be az áldozatokat. Mózes II. könyvének 27. fejezete leírja, milyen isteni utasítások alapján épült fel a pusztai szentély. A honfoglalást követően Silóban épült fel a frigysátor, mely a rendszeres istentiszteletek helyszínéül szolgált. Miután Dávid elfoglalta Jeruzsálemet, lehetővé vált, hogy fia, Salamon felépítse az első Szentélyt, mely a zsidó vallás központja és jelképe lett. E Szentélyt i.e. 586-ban Nevuchádnecár babilóniai uralkodó rombolta le, és több évtizedes száműzetésbe hurcolta Izrael fiait.

A visszatérés után újjáépült a Szentély, s egészen a rómaiak ellen vívott háborúig (i.sz. 70.) fennállt. Ekkor Titusz légiói végleg elpusztították a vallás központját, diaszpórába kényszeríttették Izrael népét, s hitték, hogy az áldozati kultusz megszüntetésével elpusztítják a zsidóságot is. A száműzetésben azonban átalakult az istentisztelet rendje, az áldozatokat felváltotta a mindennapi ima, és a Szentély helyébe a zsinagóga (a gyülekezés háza) lépett. Szerte a világon épültek zsinagógák Hósea könyvének 14. fejezete alapján: ajkunkkal váltjuk meg az áldozati állatokat. Mintául az alexandriai zsinagóga szolgált, mely méreteivel és szépségével egyaránt lenyűgözte a zsidó építészeket.
Történeti visszatekintés

 

A templom építésének előtörténete a XVIII századig nyúlik vissza. Ekkor Magyarországon két régi közösség, az óbudai és a pozsonyi tölti be a vezető szerepet a zsidóság életében. Bár a század első felében még a város területén való átutazásukat is megnehezítette Pest város tanácsa, a század végén, 1799-ben már 310 “megtűrt” és 765 időző (commoráns) zsidó élt Pesten, a Terézvárosban és a Lipótvárosban. A zsidóság körében a XIX. század első felében nagy társadalmi mozgás kezdődött, melynek során megnövekedett a településeken belüli létszámuk és társadalmi szerepük is megváltozott. Pesten 1827-ben már 5276, 1848-ban már több mint 10.000 volt a számuk – s a zsinagóga építésének idején – az 1857. évi népszámlálás adatai szerint – a pesti hitközség 23.101 főt számlált. A lét¬szám növekedésével együtt jelentősen növekedett társadalmi súlyuk is, hiszen 1848-ban 114 keresztény nagykereskedő mellett már 126 zsidó kereskedő működött, ami egyúttal azt is jelentette, hogy a városi tanácsban is folya¬matosan szaporodott számuk. A zsidóság létszámának növekedése szükségszerűen magával hozta az ima helyek számának növelését is. Pesten az első imaházat – mely még nagyon szerény volt – a XVIII. század végén hozták létre. Az 1840-es években már egyre több kis imahely állt ren¬delkezésre, de még így sem volt elegendő a város zsidóságának létszámához viszonyítva az ülő¬helyek száma, ezért főünnepek alkalmából pót imahelyeket kellett kialakítani, elsősorban zsidó nevelőintézetekben, iskolákban, árvaházakban. Az előzőekben említettek és a bécsi hitközség reprezentatív zsinagógájának 1826-ban történt felavatása megindította azt a folyamatot, mely a Dohány utcai nagyzsi¬nagóga megépítéséhez vezetett. A bécsi zsinagóga megépítése fontos szerepet játszott az előzmények szempontjából, nevezetesen a bécsi zsinagóga mintájára – bár sok vita előzi meg – már Pesten is bevezették a megrefor¬mált istentiszteletet az 1828-ban felavatott Orczy-házbeli úgynevezett kul¬tusztemplomban (cultustempel), ahol kórus kíséretében, tehát módosított for¬mában tartották az istentiszteletet.

Az út innen már egyenesen vezetett egy új, nagy zsinagóga megtervezéséhez és megépítéséhez. Egy vallási és világi vezetőkből álló testület 1845-ben eldöntötte a temp¬lomépítést, mégpedig olyan zsinagóga építését, mely tiszteletben tartja a tradíciókat, de helyt ad a liberalizációs törekvéseknek is. Az istentiszteleteket orgona és énekkar alkalmazásával kívánták ünnepélyessé tenni. 1845. június 24-én, több évi fáradozás után sikerült templomépítés céljára meg¬szerezni és az izraelita hitközség javára bejegyeztetni a telekkönyvbe az építkezéshez szükséges telkeket.

1854. elejére – sok vita és bonyodalom után – három terv állt a templomépítő bizottság rendelkezésére, Hild József klasszicista, Feszl Frigyes bizánci stílusú és Ludwig Förster romantikus-keleties, mór stíluselemekkel díszített épületterve. Ezek közül a bizottság Ludwig Förster (1797-1863) német építésznek, a bécsi Akadémia tanárának tervét fogadta el. Förster munkásságára az eklek¬tika szeretete és az olasz reneszánsz formanyelve volt jellemző. A bécsi Ring és több bécsi középület tervein kívül, nevéhez fűződik az új, romantikus zsinagóga-építészeti irányzat. A Dohány utcai Zsinagóga közvetlen előképe a bécsi Tempelgasse-i zsinagóga volt, amely Ludwig Förster tervei alapján 1854-ben készült el. Annak alaprajza, öntöttvas támpillér rendszere, kétemeletes női karzata, moreszk díszítései mind megjelentek a Dohány utcai Zsinagógán is, melynek alapkőletételére 1854. szeptem¬ber 5-én került sor. Amikor Förster nem tartózkodott a helyszínen, az építési munkákat Wechselmann Ignác irányította, mint építészi művezető. A templom ünnepélyes felavatására 1859. szeptember 6-án, a zsidó nagyünnepek előtt került sor.

A Tempelgasse és a Dohány utcai Zsinagóga a következő évtizedek európai és különösen a magyarországi zsinagóga építés stílusának első, monumentális példái lettek, és erős hatásuk volt sok, későbbi zsinagóga tervre. Köztudomású például, hogy New Yorkban a Central Synagogue (East 50th Street) a „Dohány” közvetlen hatását mutatja.

Forrás: http://www.dohanyutcaizsinagoga.hu

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s