120 éves a Feszty-körkép

Közzétette:

 

 

1894. május 13-án, 120 évvel ezelőtt, átadták a nagyközönségnek Feszty Árpád alkotását, A magyarok bejövetele című, hatalmas körképet.

Feszty_korkep

A festő 1891-ben, párizsi útja során, látta Jean-Baptiste-Édouard Detaille és Alphonse-Marie-Adolphe de Neuville A francia hadsereg című monumentális körképét. (Az akkoriban igen divatos, nagyméretű festményeket rendszerint kisebb részekből, kör alakú vázon állították ki, s a közönség középről nézte, így érve el a valószerű hatást.) A lenyűgöző kép láttán, Feszty elhatározta, hogy hasonló méretekben festi meg a bibliai özönvíz történetét. Felesége, Jókai Róza, a híres író nevelt lánya, aki szintén festőművész volt, ettől igencsak megrettent, mert pontosan tudta, milyen hatalmas munkát és összegeket emészt fel egy ilyen vállalkozás. Fesztyt végül apósa, Jókai Mór beszélte rá arra, hogy ha már nem hajlandó tervétől elállni, inkább a honfoglalást fesse meg, hiszen közeledik az ezredik évforduló, a millennium.

1893-ban, Feszty Árpád, olyan jeles művészek közreműködésével, mint Barcsay Adolf, Mednyánszky László, Mihalik Dániel, Spányi Béla hozzá is kezdett a honfoglalás eseményeinek megfestéséhez. A történeti hűség kedvéért a Vereckei-hágóhoz is elutazott, történészek, régészek véleményét kikérte, bár a korabeli magyarok és a honfoglaló vezérek fegyverzetéről, öltözetéről akkoriban még kevesebbet tudtak. Az általa irányított munka feszített ütemben folyt, felesége is besegített, ő a halottakat és a sebesülteket festette meg. A magyar romantika monumentális alkotása hat egymáshoz kapcsolt jelenetben mutatja be a magyarok bejövetelét a Kárpát-medencébe.

A festmény avató ünnepségére 1894. pünkösd vasárnapján került sor, egy bérelt telken lévő üvegkupolás épületben állították ki, a mai budapesti Szépművészeti Múzeum helyén. Az egész országból megindult a zarándoklat, hogy megtekintsék a 120 méter kerületű és 15 méter magas festményt. Az 1896-os millenniumi kiállítás látogatóinak zöme a körképet is megcsodálta, de hiába özönlöttek a belépőjegyet váltó látogatók, Feszty a számlák kifizetése után 10 ezer forintnyi veszteséget könyvelt el.

A festményt 1898-ban a londoni világkiállításra vitték, s csak 1909-ben hozták haza Budapestre, ahol időközben az üvegpalotás épület helyén megkezdődött a Szépművészeti Múzeum építése. A körképet ekkor egy ideiglenes, fából készült épületben helyezték el a városligeti mutatványos bódék tőszomszédságában.
A második világháborúban a körkép épületét bombatalálat érte. A súlyosan megsérült képet a megmentésére alakult egyesület tagjai 1945 nyarán nyolcméteres csíkokra szabdalták, fahengerekre göngyölték, és különböző raktárakban tárolták, a sérült vászon állapota így tovább romlott.

Az ópusztaszeri nemzeti emlékhely kialakítását a honfoglalás tiszteletére Erdei Ferenc író, tudós, politikus kezdeményezte 1970-ben. Az emlékbizottság tagja, László Gyula régészprofesszor javasolta, hogy időközben, a Nemzeti Galériába került Feszty-körképet is a leendő emlékparkban állítsák fel.

Az 1800 négyzetméteres festményből megmaradt, mindössze 730 négyzetméternyi vászonfelület 1974-ben Szegedre került, ahol állagvédő restaurálást végeztek rajta.
Az emlékpark építése 1990-ben már olyan szakaszba jutott, hogy a körkép teljes helyreállítására is gondolni lehetett, a munkát az Ars Antiqua lengyel restaurátor csoport nyerte el, ők négy évig dolgoztak a festményen. Az újjászületett Feszty-körképet 1995. július 14-én mutatták be a nagyközönségnek.

 

Forrás: MTI

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s