Negyven éves a Rubik-kocka

Közzétette:

 

Nagyszabású kiállítás nyílik csütörtökön a New Jersey-i Liberty Science Centerben a Rubik-kocka 40. születésnapja alkalmából. A Beyond Rubik’s Cube (A Kocka és ami mögötte van) című kiállítást Áder János köztársasági elnök és Rubik Ernő nyitja meg.

Ifjabb Rubik Ernő 1974-ben rukkolt ki játékával, a bűvös kockával, amely Rubik-kocka néven az egész világot meghódította. Az 1944-ben született, idén 70 éves Rubik Ernő a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett építészmérnökként 1967-ben, majd az Iparművészeti Főiskolán belsőépítészetet tanult 1971-ig.Rubik-kocka_1 Építész-tervezőként dolgozott, 1970-88 között az Iparművészeti Főiskolán tanított. Jelenleg a Rubik Stúdió vezetője, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára.

Rubik Ernő fejében 1974 tavaszán született meg a méltán világhírűvé vált Rubik-kocka ötlete. Eredetileg a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas eszközt kívánt létrehozni a diákjainak, és először egy 2x2x2-es él felosztású kockával kísérletezett, mígnem megalkotta az oldalanként kilenc négyzetet tartalmazó kockát, amelynek oldallapjai más-más színűek és három tengely körül elforgathatóak. Akkor ismerte fel, hogy ez a kocka logikai játékra is kiválóan alkalmas, hiszen a forgatásokkal milliárdnyi színkombináció hozható létre, miközben a cél a kiindulási helyzet, vagyis az egyszínű oldallapok visszaállítása.

A feltaláló 1975. január 30-án adta be a kocka (térbeli logikai játék) szabadalmát, és a Magyar Szabványügyi Hivatal hivatalosan 1976. október 28-án vette szabadalmi listájára. Rubik találmányát már 1975 márciusában átadta a Politechnika (később: Politoys) Ipari Szövetkezetnek hasznosításra, de az csak két év múlva kezdte el gyártani. 1975 végén az Országos Pedagógiai Intézet elutasította a találmányt mint oktatási segédeszközt. Bár az 1978-as BNV-n elnyerte a Kulturális Minisztérium nívódíját, az akkori Nürnbergi Játékvásáron még senki sem figyelt fel rá.

1979 júniusában az Observer című lapban megjelent egy cikk a Hatoldalú varázslat címmel, és még ebben az évben a világ egyik vezető matematikai szaklapja, a The Mathematical Intelligencer címlapján szerepelt a kocka. 1980-ban négymillió, a következő évben már hétmillió bűvös kockát gyártott a Politoys, miközben a Távol-Keleten már javában hamisították.

Rubik-kocka_21980-81-ben több országban volt az év játéka, klubokat, egyesületeket, versenyeket szerveztek kedvelői számára. Az első Rubik-kocka-világbajnokságot 1982-ben Budapesten rendezték meg, egy 16 éves amerikai fiú lett az első 22,95 másodperces világcsúccsal, a legjobb magyar csaknem két másodperccel követte. Ma a legjobbak átlagosan 7-8 másodperc alatt rakják ki a hagyományos 3×3-as kockát, a csúcsot jelenleg egy holland tinédzser, Mats Valk tartja, aki 2013-ban 5,55 másodperc alatt tekerte egymás mellé a színeket. A vakon kirakás kategóriában 2012-ben magyar világcsúcs született, Endrey Marcellnek mindössze 26,36 másodpercre volt ehhez szüksége. A kockakirakási versenybe félkezes, fél lábon állós, egy légvételes, víz alatti kirakós és egyéb kategóriákban is be lehet szállni, sőt még robotok is versenyeznek.

A logikai játék titka már az 1979-es világpremier óta foglalkoztatta a kutatókat, akik az összesen több mint 43 trillióféle kezdő pozícióból próbálták megtalálni az “isteni számot”, azaz, hogy legfeljebb hány lépés kell a kocka kirakásához. A választ egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült szuperszámítógépekkel megtalálnia, ezek szerint a “bűvös szám” a 20, azaz legfeljebb ennyi lépés szükséges a kocka kirakásához, azonban a kombinációk többsége 15-19 lépésből is kirakható.

Az 1980-as évek legnagyobb sikerű fejtörő játékából több mint ötszázmillió példányt adtak el, és népszerűsége mindmáig töretlen. Rubik Ernő szerint ez annak köszönhető, hogy a bűvös kockának sok titka van. Úgy véli, a kocka sikerének talán a legfontosabb kulcsa, hogy használatakor nem számít a nyelv, az életkor, a képzettség vagy a játékos neme.

A kocka 1981-ben bevonult a New York-i Modern Művészetek Múzeumába is. A játék más mértani test (például piramis, dodekaéder) alakú változatát is kitalálták, és létezik – többek közt – gyémántokkal kirakott, egy centis élű és digitális változatban is.

Rubik Ernő egy helyütt így fogalmazta meg a tárgy átlényegülését: “Tárgyi mivoltán túl a szimbólumértékű fogalommá válás jelei is felbukkantak, ami nagyon érdekes dolog, és ritkán fordul elő egy játékkal kapcsolatban.” A bűvös kocka a nehezen megoldható, bonyolult problémák kezelésének jelképévé vált, kirakása “csüggesztő feladatnak tűnik, de a kitartás, a töretlen összpontosítás és a kreativitás meghozza gyümölcsét”. Számos filmben jelent meg az egyes szereplők magas intelligenciájának bizonyítására, képzőművészeti alkotásokat ihletett meg, magazinok címlapfotójaként szerepelt.

2012-ben bejelentették, hogy a magyar szellem szimbólumának is tekinthető Rubik-kockát formázó múzeum épül a budapesti Rákóczi híd budai hídfőjénél 2017-re a magyar szellemi teljesítmények bemutatására.

A Rubik-kocka születésének 40. évfordulója alkalmából idén az egyesült államokbeli Jersey Cityben, a Liberty Science Centerben Rubik-vándorkiállítás indul útjára, amely csaknem hét éven át bejárja a világ tervezéssel és tudománnyal foglalkozó múzeumait. A kiállítás középpontjában a kocka lesz, de fő témája az emberek világa, “a világ, amelyik befogadta, amelyre hatott”. Rubik Ernő szerint a kocka talán legfontosabb tulajdonsága az inspiráló erő. “A világban emberek ezreit, százezreit inspirálta különböző területeken, legyen szó a tudományról, a művészetekről, a matematikáról vagy divatról”.

 

Forrás: MTI/ szatmar.ro

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s