Egy monumentális festmény újjászületése

Közzétette:

 

 

Hosszú idő után helyreállítva látható Zichy Mihály különleges értékű, monumentális olajfestménye
Hetven éve nem látott remekművet állított ki a Gödöllői Királyi Kastély: az Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál című monumentális Zichy Mihály-alkotást tekinthetik meg a látogatók.

 Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál_300xA kép két olyan ember találkozását örökítette meg, akik a Habsburgok és a magyarok történelmi kiegyezésében fontos szerepet játszottak. A nemzet fájdalmában osztozó királyné tettével vigaszt nyújtott és hitet adott a gyászoló nemzetnek.

Évtizedeken át a Magyar Nemzeti Múzeum raktárában hengerelve tárolták Zichy Mihály alkotását, az Erzsébet Királyné Deák Ferenc ravatalánál című, rossz állapotú monumentális olajfestményt. A Gödöllői Királyi Kastély kezdeményezésére a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) több mint kétmillió forintos támogatásával mostanra elkészültek a négy és félszer három és fél méteres festmény restaurálásával, a történelmi és művészettörténeti kuriózumnak számító kép több mint egy hete eredeti szépségében látható a kastély Habsburg képgalériájának bevezető termében.

A felújítási munkálatok 2012-ben kezdődtek: a rengeteg apró szakadás és a néhány nagyobb hasadás kijavítását, a vászon megerősítését, a festmény felületének tisztítását és esztétikai kiegészítését aprólékos munkával végezték a szakemberek, közben kétszer sajtónyilvános bemutatón ismertették a munkafolyamatot és a festmény állapotát. A szimbolikus jelentőségű pillanat megfestésére Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter adott állami megbízást Zichy Mihálynak, a korszak egyik kiemelkedő művészének, aki örömmel elvállalta a munkát. Ismert, 1876. január 28-án elhunyt Deák Ferenc, a „haza bölcse”, akinek kiemelkedő szerepe volt az Ausztria és Magyarország között 1867-ben megkötött kiegyezés létrejöttében. Holttestét a Magyar Tudományos Akadémia földszinti előcsarnokában ravatalozták fel. A csarnok falait, oszlopait, szobrait fekete szövettel vonták be, a háromlépcsős ravatal körül óriási viaszgyertyák álltak. Három nappal a temetés előtt Erzsébet királyné is megjelent Deák ravatalánál, és a nemzet nagy halottjának szívére helyezte fehér kaméliákból kötött örökzöld koszorúját, majd percekig megrendülten térdelve imádkozott. Két olyan ember találkozott itt, aki a Habsburgok és a magyarok történelmi kiegyezésében jelentős szerepet játszott. Az eseményről hírt adtak az újságok másnapi számai, és hamarosan megjelentek róla az első rajzok az illusztrált lapokban. Zichy Mihály a megbízás idején Párizsban élt, ám mivel a munka megkívánta a történelmi hitelességet, már májusban hazatért. Bécsben a királyné fogadta, vázlatokat készíthetett róla, és megtekintette az esemény alkalmával viselt ruhát. Budapesten pedig újra felépítették a ravatalt az eredeti helyszínen. A nyár folyamán hozzálátott a munkához, több vázlatot is készített, végül 1877 feb­ruárjában készült el a képpel. A festményen azt a történelmi és egyben szimbolikus eseményt ábrázolta, amikor Erzsébet királyné elhelyezi koszorúját Deák ravatalán. A nemzet fájdalmában osztozó királyné demonstratív tettével vigaszt nyújt a gyászoló nemzetnek, Deák halálával ő a jövő záloga, a kiegyezéssel megmentett hon további hű képviselője. A nemzet gyászát és a jövőbe vetett hitet a festményen két allegorikus szereplő is megjeleníti: a Haza sír Deák teteme fölött, egy szárnyas Gé­niusz pedig mintha örülne Erzsébet jelenlétének, egyik kezével vigasztalva átöleli a gyászoló hazát, másik kezével csillagkoszorút tart a királyné fölé. A képet 1877 tavaszán Zichy hazaküldte Párizsból, mégsem mutatták be a nagyközönségnek. A művész ugyanis ráfestette a képre azt a cipruságat, amelyet Kossuth Lajos küldött Deák sírjára, és ez elfogadhatatlan volt a királyi udvar számára. Így Zichynek át kellett festenie a képet, amelyet 1877 nyarán helyeztek el a Nemzeti Mú­zeum 6. képtári termében, az úgynevezett Habsburg Teremben, a kiegyezés folytonosságának jelképeként. A képet aztán egy ideig a Magyar Tudományos Akadémián állították ki, majd eltűnt a nyilvánosság elől.

 

Forrás: Magyar Hírlap Online

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s