Sárközi György: Magányosság perce
Magányosság perce e perc, magányomé egészen, Most senki rám ne nézzen! Bábé a dús selyemgubó, enyém e perc egészen. Mint
Séta a kultúra ösvényein
Magányosság perce e perc, magányomé egészen, Most senki rám ne nézzen! Bábé a dús selyemgubó, enyém e perc egészen. Mint
Mint héjj az almát, borít a magány, körülkerített és szólt: Ennyi vagy! Hordom az élet bőrét, burkomat, s látom, mindenki
1. Mint tengerből, ha jő a kék öböl, Tihany felől úgy lép felénk a tó. A tükre most opálos szürkeség,