Antik bölcsességek, aforizmák

90. Jegyezd meg: ha trágár alak van a jó barátok között, szükségképpen más is bemocskolja magát, aki vele tölti az idejét, még akkor is, ha különben tiszta lelkű. (Epiktétosz)

91. Élete során az ember gyakran attól fél amitől nem kellene, vagy nem úgy fél, ahogy kellene, vagy nem akkor amikor kellene. (Arisztotelész)

92. Azt dicsérd az emberben, amit sem elragadni, sem adni nem lehet, ami az ő tulajdona. Kérded, mi az? A lélek, s a lélekben tökéletességre jutott értelem. (Seneca)

93. A legnagyobb hatalom, önmagunknak parancsolni. (Seneca)

94. Bármit akarsz mondani, mielőtt másnak mondanád, előbb mondd magadnak. (Seneca)

95. Mindenki bölcsebb, ha mások baját kell megítélni, mintha a saját ügyét. (Euripidész)

96. A végrendelkezők halál utáni óhajaiból következtetni lehet az életükre is. (Lukianosz)

97. Mindenki szeretné megérni az öregséget, de ha elérte, szidja. (Cicero)

98. Hamarabb eljön az, amitől félsz, mint amit remélsz. (Publilius Syrus)

99. “Rosszul él, aki mindig csak élni kezd” – mondja Epikurosz. Gyoződj meg róla, hogy úgy igaz, ahogy írom: bizonyos pillanatokat elragadnak tőlünk, másokat elcsennek, ismét mások meg elfolydogálnak.

A legrútabb veszteséget mégis a nemtörodömség okozza. S figyeld csak meg jól, az élet legnagyobb része elillan, ha rosszul cselekszünk, nagy része, ha semmit sem cselekszünk, s az egésze, ha mindig mást cselekszünk.

Kit tudsz megnevezni, aki az időnek valamelyest értéket tulajdonít, aki megbecsül egyetlen napot, aki feléri ésszel, hogy naponta meghal? Tévedés ugyanis, ha azt hisszük, hogy a halál még távol van tőlünk: nagy része már el is hagyott bennünket. Ami életünkből mögöttünk van, az már a halál kezébe került. Cselekedj hát, Lucilius, úgy, ahogy írod is: markolj meg minden órát.

Tedd rá kezed a mára, és kevésbé fogsz függeni a holnaptól . (Seneca)

100. Aki házunkba lép, inkább bennünket csodáljon, mint bútorainkat. (Seneca)

101. Minél nagyobb a jólét, annál könnyebben felborulhat. (Arisztotelész)

102. Az élet, ünnepnapok nélkül, hosszú út, vendégfogadók nélkül. (Démokrítosz)

103. Sokat, vagy jól beszélni, két külön dolog. (Szophoklész)

104.Az igazságos ember, az igazságtalannal szemben általában a rövidebbet húzza. (Platón)

105. Aki vétkezik, maga ellen vétkezik, aki igazságtalan, magával szemben igazságtalan, hiszen önmagát teszi gonosszá.
(Marcus Aurelius)

106. Jellemtelen ember vonzódását megnyerni, csak jellemtelen úton lehet. (Seneca)

107. Akkora ereje van a becsületességnek, hogy még az ellenségeinkben is szeretjük. (Cicero)

108. Azért kell enned, hogy élj, és nem azért kell élned, hogy egyél. (Rhetorica ad Herennium)

109. Az emberi lét csekélységet kíván, de a képzelgés, mérhetetlenül sokat. (Seneca)

110. -Így érvel az ostoba: ez a föld, ez az otthon, az enyém; ezek itt a gyermekeim. Íme minden együtt van, hogy teljes legyen a boldogságom – mondta Buddha a tanítványainak.
Hallgatói megkérdezték:
– Miért ostoba az efféle gondolkodás?
– Mert aki ezt mondja, az azt sem érti, hogy még ő maga sem a saját tulajdona. Valójában semmit sem birtoklunk, csak őrizzük egy ideig. Aki képtelen a dolgokat továbbadni, azt a dolgok birtokolják. Bármi legyen a kincsed, úgy tartsd a kezedben, mintha vizet markolnál. Ha nem így teszel, és ha tenyeredbe zárod, összenyomod. Ha magadhoz láncolod, a lényegétől fosztod meg. Tartsd szabadon, és örökre a tiéd marad. Ez az igazi boldogság! (Buddha)

Forrás: Polczer Porta