A magyar szecesszió bútortervezői

Közzétette:

 

 

“Kőszálon termett sajgó liliom” – A magyar szecesszió bútortervezői előtt tiszteleg a kiállítás. Bútoraik – melyek formáival-díszeivel évszázados hagyományokkal szakítottak – „sajgó liliomok”, melyek egy kevéssé érett társadalmi rendbe, nem minden értetlenség nélkül születtek, „kőszálon termettek”. A stílus mulandósága hasonló a lilioméhoz: a szecesszió két évtizedes „pillanata” csak virágéletű volt, tárgyainak szépsége mégis örök emlékű.

immA magyar szecesszió bútortervezőinek különleges alkotásaiból szeptember 25-én nyílt időszaki kiállítást a budapesti Iparművészeti Múzeumban. A Lechner Ödön tervezte Üllői úti palotában 2010. március 28-ig tekintheti meg a nagyközönség a századforduló művészeti alkotásait.

A Jungendstil vonalához tartozó tervezők szakítottak az évszázados hagyományokkal, ezért nevezi a kiállított bútorokat “sajgó liliomoknak” a tárlat kurátora. Somogyi Zsolt a stílus mulandóságát a liloméhoz hasonlította: a szecesszió két évtizedes “pillanata” csak virágéletű volt, tárgyainak szépsége mégis örökemlékű. A tárlaton harminc tervező több mint száz alkotását csodálhatja meg a látogató csaknem ötven eredeti terv és ugyanannyi archív fénykép mellett. A kiállított darabok felelevenítik a XIX. század utolsó éveinek hangulatát, amikor a magyarnak gondolt népi motívumkincsből új stílus bontakozott ki, a magyaros szecesszió. Megteremtője, Lechner Ödön követőivel, többek között Komor Marcellal, Jakab Dezsővel és  Bálint Zoltánnal tette elismertté az új irányzatot főként az építészetben, illetve a gödöllői műhely körében a textilművészetben.

Az építészet után a bútortervezésben is hamar megjelentek e motívumok, ugyanis az építészek teljes összhangban készítettek házat és berendezést. Az előbb felsorolt művészek mellett Faragó Ödön például a főúri körök számára is dolgozott: Erzsébet királyné kerti szobájának, amely az egykori budai királyi palotában volt, bútorai elpusztultak, de korabeli másodpéldányait a londoni Victoria and Albert Museum bocsátotta az Iparművészeti Múzeum rendelkezésére. Nem ezek a berendezési tárgyak az egyedüliek, amelyek hosszú utat tettek meg a budapesti kiállítóteremig: a szabadkai városháza két csodálatos karosszéke, amelyeket Komor Marcell álmodott meg, szintén messziről érkezett.

A magyaros szecesszió mellett a londoni, párizsi és bécsi hatások is színezték a magyarországi összképet. A nemzetközi tendenciák legnagyobb hazai képviselői Horti Pál, Spiegel Frigyes, Vidor Emil és a festő Rippl-Rónai József volt. Velük ellentétben a Gödöllői Művésztelep tervezőinek munkásságát a népművészet gazda forma- és  motívumkincse ihlette meg; Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor, Undi (Springholz) Mariska és Kós Károly tartoztak ebbe az alkotói körbe.

Forrás: ELTE BTK Történelem Szakos Portál

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s