A Dél-afrikai Köztársaság történetéről

Közzétette:

A Dél-afrikai Köztársaság a XX. sz. elejéig

Előzmények

Milyen népek hódították meg Afrika északi részét a történelem folyamán?

Afrika esetében közhelyszámba megy, hogy lakói már az őskorban magas fokú civilizációt hoztak létre. Erről tanúskodik a neolitkori leletek nagy száma is. Azonban már kevésbé ismert tény, hogy a vaskori civilizáció idején Arábiával, Indiával, Kínával szoros gazdasági kapcsolatokat alakított ki Dél-Afrika. (Ez az ezredforduló után is élénk maradt, hiszen a Közel-Keletre eljutó keresztes vitézek is találkoztak olyan termékekkel, melyek ezen kereskedelmi hálózatból származtak – pl. a “damaszkuszi acél”, melynek nyersanyaga gyaníthatóan indiai, dél-afrikai eredetű.)
Legrégibb őslakói a koiszan népesség volt, pl. a hottentották, a busmanok. Az első századokban északkeleti irányból megjelentek a bantu nyelvet beszélő népek (koszák, zuluk, csvanák, szotók, vendák). Déli irányú terjeszkedésük egészen a 17. sz. második feléig folyamatos volt, s ezalatt a hosszú időszak alatt egészen Fokföldig jutottak.

A gyarmatosítás kezdete

A búrok (eredetileg holland telepesek leszármazottai) viszont megállították a bantu terjeszkedést. 1487-ben ugyanis Bartolomeo Diaz azzal a szándékkal szállt tengerre, hogy befejezze azt a kitartó A portugál gyarmatosítást ösztönző Tengerész Henrikkutatást, melynek célja az volt, hogy a portugál hajósok Afrikát megkerülve Indiába jussanak el. Miután eljutott az addig ismert legtávolabbi ponthoz, viharba keveredett, s el kellett távolodnia a parttól. Mire a tenger lenyugodott, s ismét kiköthetett, már Dél-Afrikában, a Mossel-öbölben járt. (Ez a Jóreménység-foktól mintegy 300 mérföldre nyugatra van.) Amikor tovább akart indulni Kelet felé, katonái fellázadtak, s visszafordulásra kényszerítették, mert féltek, hogy idő előtt kimerülnek az élelmiszerkészleteik. Visszafelé hajózva megkerülte Afrika legdélibb csücskét, melyet Vihar-foknak nevezett el. Visszatérte után azonban a portugál király Jóreménység-fokra változtatta a legdélibb pont nevét, mert az a remény töltötte el, hogy ezáltal megnyílt az út a mesés Kelet, India felé.
1652-től a holland Kelet-indiai Társaság megbízásából és támogatásával Jan van Riebeek erődített támaszpontot hozott létre a Jóreménység fokán, majd a mai Fokváros (Kaapstadt) helyén létesült településre egyre nagyobb számban érkeztek telepesek. 1685-ben Franciaországban visszavonták a hugenottáknak vallásszabadságát biztosító Nantes-i edictumot, s ennek következtében számos hugenotta keresett menedéket a Fokföldön, s rövid idő alatt beolvadtak a búrok közé. A főleg állattenyésztésből és külterjes földművelésből élő búrok rabszolga munkaerőt alkalmaztak. A népesség növekedése és a britek térnyerése arra ösztönözte őket, hogy északabbi területeket is befolyásuk alá vonjanak, ami együtt járt a bantuk északabbra költözésével. 1776-78-ig a Nagy Hal-folyó volt a búr területek keleti határa, de a bantukkal való összeütközések következtében ezt módosították.

Megjelennek a britek

A nagyhatalmak terjeszkednek. A francia forradalom következtében azonban megváltozott Hollandia helyzete, Napóleon serege elfoglalta a németalföldi területet, s ezt kihasználták az angolok, amikor 1795-ben megszállták Fokföldet, s a maguk szokásait és jogrendjét kezdték bevezetni. 1806-ra végleg birtokba vették Fokföldet, s az 1815-ös bécsi kongresszus szentesítette is a brit tulajdonjogot. Először korlátozták az őslakosok jogait, majd 1818-tól véres háborúkban fokozatosan sajátították ki a területeket. A zuluk azonban képesek voltak összefogni, s hatásosan ellenállni a brit expanzióval szemben. Erre az angol kormány brit veteránokat telepített le a térségben (1820-tól kezdve), majd kimondták a rabszolgaság megszüntetését (1834), ami alapjaiban rengette meg a rabszolgatartásra épülő búr gazdaságokat. A búrok ekkor még kitértek a nyílt konfliktus elől, s északabbra költöztek, és az Oranje folyó vidékén, illetve Natalban telepedtek le. Ez volt a “nagy trek” (nagy vándorlás). De itt a zulukkal kerültek szembe, s komoly harcokra került sor közöttük. A zuluk időközben katonai jellegű államba szerveződtek, s ütőképesnek mondható hadsereget hoztak létre. A mintegy 100 törzs által felállított, majdnem regulárisnak tekinthető hadsereg több ízben késztette meghátrálásra a búrokat, de egy ízben a brit birodalom seregét is megfutamították. 1838-ban azonban a Véres-folyó menti csatában a búrok mégis legyőzték a zulukat, s megalapították a Natal Köztársaságot. Csakhogy ezt a fiatal köztársaságot az angolok 1843-ban annektálták, ami azzal a következménnyel járt, hogy a búrok egy jelentős része továbbállt, s Transvaalban hozott létre négy újabb búr köztársaságot (Potscheftsroom, Lydenburg, Zoutpansberg, Utrecht). Ezek az államok 1849-ben föderációvá egyesültek (Vereenigden Bond), s ez a föderáció képezte az 1852-53-ban megalakult Dél-afrikai Köztársaság (Transvaal) alapját. 1854-ben egy másik búr köztársaság is létrejött, neve: Oranje Szabadállam.

Fokozódó brit térnyerés

C. Rhodes a brit civilizáció "tejesztője"1860-ban a britek új munkaerő után néztek, s indiai munkásokat telepítettek le Natal cukornádültetvényeire. Egyenjogúságot ígértek nekik, de ezt nem nyerték el a kitűzött határidő lejárta után sem.
Az 1870-es években a zuluk még egyszer egyesítették erőiket a brit terjeszkedéssel szemben, de 1879-ben Isendlave mellett súlyos vereséget szenvedtek. 1887-ben már nem tudták megakadályozni, hogy a britek Zuluföldet protektorátussá nyilvánítsák. Az 1880-as évektől a fekete lakosságot fokozatosan rezervátumokba szorították vissza. (1913-tól törvény tiltja, hogy rezervátumon kívüli földbirtoktulajdonnal rendelkezzenek.)
Időközben még jobban felértékelődött a térség gazdasági és stratégiai jelentősége, mert 1867-ben felfedezték a kimberleyi gyémántlelőhelyeket, 1884-ben pedig a witwatersrandi aranymezőket. (1877-ben az angolok ellenőrzésük alá is vonták Transvaalt, ami angol-búr háborút eredményezett 1880-81-ben. Az 1. angol-búr háború a pretoriai békeszerződéssel ért véget, melyben garantálták Transvaal függetlenségét.)
Megkezdődött Fokföld iparosítása: vasútvonalat kezdtek kiépíteni, nagyszámú népesség szállta meg a térséget, s az aranyásótáborból pillanatok alatt város lett (Johannesburg, melynek 1889-ben már 50 ezer lakosa volt!). Ez a britek figyelmét sem kerülhette el, akik 1890-96 között a

A következő térkép segítségével kövesd nyomon a búrok történetét! (Vándorlásuk, államaik.)

gyarmatosítás kapcsán elhíresült Cecil Rhodest tették meg Fokföld miniszterelnökének. Tevékenysége nyomán fokozódott az angol-búr ellentét, ami 1899-ben háborúhoz vezetett. A búrok ultimátumot intéztek a britekhez, hogy vonják vissza csapataikat Fokföldről és Natalból. Miután ez elmaradt, a búr csapatok betörtek ezekre a területekre, de az angol hadsereg hamarosan fölénybe került. Kegyetlen módszereket alkalmaztak a harcoló felek: a búrok a modernnek számító gerillaháborúban tizedelték a brit hadsereget, a britek pedig miután nem bizonyult kellően hatásosnak a búr élelmiszertartalékok és az állatállomány megsemmisítése, koncentrációs táborokba zárták a búr nőket és gyermekeket. Ebben a több mint 30, az angolok által “önkéntességen alapuló menekülttábor”-nak nevezett háláltáborban kíméletlen körülmények uralkodtak, mellyel a halálozási arányt kívánták növelni. Mintegy 27 ezer ember lelte halálát ezekben a táborokban. A három éven át tartó kegyetlen háborút végül Anglia nyerte meg, s a vereenigingi békében a búrok államait brit gyarmatokká nyilvánították.

Az ellenállás nem lankad

A briteknek azonban a búrok mellett szembe kellett nézniük az újonnan szerveződő szervezetekkel is, mint pl. az Afrikaiak Egyesületével, mely a fekete lakosságot tömörítette, vagy a Natal Indiai Kongresszussal, melyet M. K. Gandhi hozott létre 1893-ban az itteni indiaiak segítségével. Gandhi egészen 1914-ig szervezte a passzív ellenállást (polgári engedetlenségi mozgalmat). (Ezt a módszert alkalmazta később teljes sikerrel Indiában.) De 1906-ban még egy utolsó ellenállásra a zuluk erejéből is futotta. Igaz, a fejadó miatti lázadást hamar vérbe fojtották a hatóságok.
Az angol-búr háború után a búrok és a britek képesek voltak politikai kompromisszumot kötni, s 1910. május 31-én létrehozták a Dél-afrikai Unió dominiumot.


Fogalmak:

Búrok:

Vrijburger-ek (“szabad paraszt”), akiket később a holland boer (paraszt) szó alapján neveztek el eredetileg a holland telepesek leszármazottai, akik közé beolvadtak a XVII. században egyre nagyobb tömegben érkező hugenotta és német családok is. A búrok elüldözték, rabszolgákká tették a helyi khoinokat, s rabszolgatartó gazdálkodásra rendezkedtek be.

Hugenották:

([ném.] Eidgenossen=eskütársak szó fr. változatából: eignots) [fr.] huguenotes. A 16. sz. második felétől a franciaországi reformátusok elnevezése. A kálvinizmus főként a dél-franciaországi városokban terjedt el. (először 1534 táján tűntek fel) a kényszerkölcsönökkel és nagy adókkal sújtott polgárság és plebejusság széles rétegei követték a ~-at. Többek között a katolikus egyház földbirtokainak kisajátítása útján reméltek újból földhöz jutni. Sok arisztokrata támogatta a ~-at (Bourbon, Chatillon), akik vissza akarták szerezni a politikai előjogaikat. A reformáció elterjedése Franciaországban a 16. sz. második felében polgárháborúhoz vezetett. A hugenotta háborúkat az 1598-as nantes-i edictummal zárták le. XIV. Lajos idején (1643-1715) újból megindul a ~ üldözése. A király államminisztere, Richelieu bíboros többek között megfosztotta a ~-at a déli részeken fekvő váraiktól. (3 millió református kivándorolt Franciaországból).

Dominium:

1907-es birodalmi konferencia óta a Brit Birodalom önkormányzattal rendelkező területeinek neve. Pl. Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-afrikai Unió, Írország. 1931-től kezdve a westminsteri statútum alapján a Brit Birodalom helyett a Brit Nemzetközösség nevet használják, s a dominuimok nagyobb önállóságot nyertek.

Forrás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s