Szegedi Dóm

Közzétette:


a templom legfontosabb adatai

A templom titulusa: Magyarok Nagyasszonya

Búcsúi ünnepe: október 8.
szegedi_dom
A szegedi Dóm az egyetlen, a XX. században épült székesegyház Magyarországon. A torony magassága 81 m, a kupola külső magassága 53,6 m (mindkettőt a földszinti padozattól mérve). A templom legnagyobb külső hossza 80,8 m, szélessége a kereszthajónál 51 m.

A Dómban található Magyarország 2. legnagyobb harangja, a 86 mázsás (pontosan: 8537 kg) Hősök harangja illetve Európa egyik legnagyobb templomi orgonája.

a Dóm homlokzata

A felső-olaszországi neoromán stílusú késő eklektikus templom főhomlokzati timpanonjának csúcsán egy angyalok által közrefogott kereszt áll. Az alábbi tizenhárom lépcsőzetesen elhelyezett fülke között a pápaság és a királyság jelképe a két koronás alak. Az oromzaton egy görög kereszt látható, szárain az evangélisták jelképeivel. A kereszt alatt helyezkedik el a nagy rózsaablak, tőle jobbra és balra a magyar címer két mezője. A homlokzat közepén aranyozott mozaikháttér előtt, márványbaldachin alatt áll a templom titulusának, a Magyarok Védasszonyának márványszobra, Tóth István szobrászművész munkája. A szobrot két oldalról a tizenkét apostol mozaikképe fogja körül, melyeket Márton Ferenc tervei alapján Zsellér Imre készített. A képsorozat két végét az Alfa és az Omega, a görög abc első és utolsó betűje zárja le.

A főbejárat baldachinjának oszlopait egy-egy oroszlánfigura tartja, őrizvén a magyar koronát és a pápai tiarát. A főkapu két vörösréz szárnyát 12-12 Ó – és Újszövetségi jelenetet ábrázoló dombormű díszíti. A bejárat mellett jobb oldalon Szent Gellért szobra áll, a vele szemben elhelyezett szoboralak Kapisztrán Szent Jánost ábrázolja. A két szélső bejárattól jobbra és balra elhelyezkedő Szent István és Szent László szobrokat Dávid István készítette. A főkaput hármas oszlop koszorúzza, felette a Genezáreti-tavi jelenet: Krisztus lecsendesíti a háborgó tengert. A templom két oldalbejárata a Béke és a háború kapuja, felettük a felirattal: “Venite adoremus” – “Jöjjetek imádkozni” illetve “Vae victis” – “Jaj a legyőzötteknek”.

körséta a templomban

A templomba lépve rögtön feltűnik a gazdag faldíszítés. A festési munkálatokat Foerk Ernő irányította, az ő nevéhez fűződik többek között az Országház színtervének elkészítése is. A figurális, gondosan kimunkált üvegablakok az Országházban szintén tevékenykedő Róth Miksa művei, a kevésbé díszesek Zsellér Imre műhelyéből kerültek ki.

A bal oldalon, a mécsesek mögött látható Fadrusz János: Krisztus a keresztfán című alkotása, melyet 1900-ban adományozott a művész a majdan felépülő templomnak. A legenda szerint az alkotó önmagát köttette egy keresztfára, majd az így készült fényképek alapján formázta meg Krisztust. A Fadrusz-kereszttől továbbhaladva, szintén a bal oldalon találjuk a Szent Gellért oltárt. Szent Gellért, a velencei származású bencés szerzetes volt a Csanádi Egyházmegye első püspöke és Szent István király fiának, Szent Imre hercegnek tanítója, nevelője. A középső szoborfülkén látható Szent Gellért püspök és tanítványa, Szent Imre herceg szobra, jobb és baloldalon pedig Szent Istváné és Boldog Gizelláé. Az oltár körül Patay László 1980-ból származó, Szent Gellért életének eseményeit ábrázoló seccóit látjuk.

Továbbsétálva a főoltár körüli teret, az apszist csodálhatjuk meg. A szembemiséző oltár 1992-ben készült el, az oltárasztal belsejében látható a két Szent Gellért-ereklye: egy lábszárcsont és egy combcsont, ezeken kívül pedig egy püspöksüveg és egy pásztorbot felső része. A szentély hátsó részén áll az 1932-ből származó baldachinos főoltár, melyet az első püspök, Glattfelder Gyula ajándékozott Szegednek. Az oltár nagyrészt eltakarja Reisch Károly Magyarok védasszonya című freskóját. Följebb Márton Ferenc híres apszismozaikja, a Szentháromság látható. Felfelé továbbvezetve tekintetünket megcsodálhatjuk a mennyezeti boltíven található híres “Szögedi Szűrös Madonna” képet, melynek különlegessége, hogy Márton Ferenc cifra szűrben és szegedi papucsban ábrázolta Szűz Máriát. A kétoldalt mellette található falképek, az Utolsó vacsora és a Feltámadás Patay László munkái 1999-ből.

A kupola alatt megállva szemügyre vehetjük Márton Ferenc freskóit, melyeket a kupola és a kupolát tartó boltívek találkozásánál levő mezőkbe, az ún. csegelyekbe festett: a négy sarkalatos erény, az erő, a bölcsesség, a mértékletesség és az igazságosság szimbólumait. A kupola seccóját 2000-ben alkotta meg Patay László A Szentlélek eljövetele és kiáradása a magyar egyházra címmel.

Ha hátratekintünk, rálátunk a karzatra és az orgonára, mely mintegy 10 000 sípjával Közép-Európa egyik legnagyobb templomi hangszere.

A Szent Gellért oltárral szemben, a Tisza felőli oldalon találjuk a Szent Kereszt oltárt. 1924 és 1930 között főoltárként is funkcionált. Körülötte szintén Patay-seccókat látunk: bal oldalon az Angyali üdvözletet és Jézus születését, jobb oldalon a Kánai mennyegzőt és a vak meggyógyítását ábrázolta a festőművész. Az oltártól jobbra gróf Klebelsberg Kunó legendás hírű vallás – és közoktatásügyi miniszter síremléke található, Ohmann Béla műve. (Klebelsberg az altemplomban van eltemetve, sírja közvetlenül ez alatt a síremlék alatt található.). A padsorok és a síremlék között áll a szentélyorgona játszóasztala, melyet elsősorban hétköznap és kevésbé ünnepélyes alkalmakkor használnak, a karzaton található játszóasztal helyett.

A templom két oldalhajójában 2-2 mellékoltárt találunk: Szent László, Szent Erzsébet, Szent Margit és Szent István oltárait. Az oldalhajó végén, a Tisza felőli torony földszintjén rendezték be a Segítő Szűz Mária kápolnát, melynek Mária-szobra még az ősi Szent Demeter templomból származik. Ezzel szemben található a Demeter-kápolna, melynek névadója a Szent Demeter-oltár domborműve, Ohmann Béla alkotása, a templom egyik legkiválóbb szobrászati dísze.

harangok

A Dóm város felőli tornyában négy harang található: a Lélekharang, a Szent Teréz, a Magyarok Nagyasszonya és a Szent Imre harang. A Szent Teréz harang nemrég megrepedt, a helyette öntött új harangot 2003. áprilisában szentelték fel. A megrongálódott régi Teréz-harang pedig a hátsó padsorok mögött tekinthető meg. A Dóm legnagyobb harangja, a Hősök harangja vagy Szent Gellért harang egyedül lakik a Tisza felőli toronyban. Öntésekor ez volt az ország legnagyobb harangja, ma a budapesti bazilika 110 mázsás Szent István harangja előzi meg. Hatalmas mérete miatt egy évben mindössze 7 alkalommal szólal meg: Karácsonykor, Húsvétkor, Pünkösdkor, az év utolsó napján (hálaadáskor), Szent István király ünnepén, az árvíz és a világháborúban hősi halált haltak évfordulóján.
lélekharang     öntés éve: 1921
súlya: 250 kg
átmérője: 73 cm
hangolása: C 2

(új) Szent Teréz     öntés éve: 2003
súlya: 580 kg
átmérője: 98 cm
hangolása: Asz 1

Magyarok Nagyasszonya     öntés éve: 1996
súlya: 1020 kg
átmérője: 120 cm
hangolása: F 1

Szent Imre     öntés éve: 1927
súlya: 2669 kg
átmérője: 165 cm
hangolása: C 1

Hősök harangja     öntés éve: 1927
súlya: 8537 kg
átmérője: 245 cm
hangolása: F 0

Gyermekek kápolnája

A Segítő Szűz Mária kápolnát a szombat esti és a vasárnapi szentmisék alkalmával kinyitjuk, hogy a kisgyermekes családok számára nyugodt misehallgatást biztosítsunk. A kápolnában játékok, rajzolási lehetőség van a kisebb gyerekek számára, ugyanakkor a szülők kihangosítva hallgathatják a szentmisét.

Forrás: Szeged-Belvárosi Római Katolikus Plébánia

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s