SZAKCSI LAKATOS BÉLA

Közzétette:

1943 Július 8. (66 éve történt)
Megszületett Szakcsi-Lakatos Béla dzsessz-zeneművész.

Szakcsi Lakatos Béla arról álmodozva kezdett kilencéves korában zongorázni, hogy híres zeneszerzővé és a klasszikus zene jeles interpretálójává váljon. Ám miközben elvégezte a Bartók Béla konzervatóriumot, megismerkedett a jazz-zel, s ez az élmény elterelte további klasszikus zenei tanulmányaitól.

Szakcsi Kovács Andor együttesében tűnt fel, de a hatvanas évek közepén már saját zenekaraival is bemutatkozott – így szerepelt az Anthology ’67 című válogatáson. LDL nevű triójával a Magyar Rádió versenyén megosztott első díjat kapott, 1970-ben Pege Aladár kvartettjével pedig a Montreux-i Jazz Fesztivál szakmai zsűrije által második, az újságírók első díját nyerte el, s ezzel megnyíltak előtte a nemzetközi jazz-színtér kapui is.

Zürichtől Varsóig, Nürnbergtől Belgrádig, Észak-Amerikától Ázsiáig a legrangosabb fesztiválokon lépett fel. A külföldi jazz-zenészekkel való együttműködéséből az ütős George Jindával közös lemezek tűnnek ki – a George Jinda és Chieli Minucci alkotta Special EFX szólistájaként Szakcsi tizenegy korongon szerepelt szerzőként, illetve előadóként -, a nyolcvanas évek derekán ezeknek köszönhetően köthetett saját szólólemezekre szerződést az amerikai GRP kiadóval (Sachi, 1988; Mystic Dreams, 1989; Eve of Chance, 1992; Straight Ahead, 1994).

Chick Corea többször is méltatta Szakcsi szerzői és előadói kvalitásait, aki napjainkig a műfaj olyan nagyságaival játszott együtt, mint Carmen Jones, Frank Zappa, Art Farmer, Mark Ledford, Dave Weckl, Omar Hakim, Terri Lyne Carrington, Marvin “Smitty” Smith, Jay Leonhart, Gerald Veasley, Victor Bailey, Zoller Attila, Rodney Holmes, David Sanchez, Mike Richmond, Jack DeJohnette, John Patitucci, Terri Lyne Carrington, Reginald Veal, Chris Potter vagy Gerard Presencer.

A hazai jazz-történetben – előbb a Rákfogó, majd a Saturnus együttessel – Szakcsinak elévülhetetlen szerepe volt a fúziós jazz térnyerésében. Ugyancsak a hetvenes évek kezdetétől, tizenkét éven át tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz-zongora szakán, ahol Keith Jarrett, Chick Corea és Herbie Hancock példája alapján a klasszikus zene és a jazz összefonására is hangsúlyt fektetett. Ennek keretében kezdte újra tanulmányozni Bachtól kezdve Bartók, Stravinsky, Schönberg és Webern műveit.

Mindeközben a cigány folklór gyűjtésével és színpadi művekké formálásával is foglalkozott. Piros karaván címmel 1975-ben mutatták be első cigány musicalét, melyet az Egyszer egy cigánylány, majd a Cigánykerék követett. Bestia címmel 1989-ben rock-operát írt a Rock Színház felkérésére Báthory Erzsébet életéről, Amerika felfedezésének ötszázadik évében pedig Cristoforo címmel mutatta be százperces balettjét a Magyar Állami Operaház.

Mindazok számára, akik figyelemmel kísérték a Liszt-díjas Szakcsi Lakatos Béla munkásságát, kitűnhetett, hogy – példaképe, Leonard Bernstein “útmutatása” szerint – egyaránt otthonosan mozog valamennyi zenei műfajban. Az operaénekes Horváth Ádámmal és a népdalénekes Écsi Gyöngyivel magyar népdalfeldolgozásokat (Virágom, Virágom, 1988), Vukán György zongoraművésszel négykezeseket (Conversation for two pianos & orchestra, 1998; Das Duell I-II-III. – Vukán-Szakcsi in Gottingen, 1998; Conversation Plus 1999, Fourehand, 2000) jelentetett meg, s miközben sorra napvilágot láttak további jazz felvételei (Kőszegi Imrével és Jackie Orszáczkyval: Journey in Time, 1998; Bob Mintzerrel és Peter Bersteinnel: On the way back home, 2001), az utóbbi években egyre mélyebbre merült Kurtág György, Ligeti György, Eötvös Péter és Pierre Boulez kompozícióinak tanulmányozásában. Az eddig elkülönülő zenei műfajokból közös nyelvet teremteni – alighanem ebben rejlik Szakcsi elhivatottsága, és ennek jegyében került sor Kathy Horváth Lajossal évtizedek óta tartó improvizációinak első felvételére (In one breath, 2002 BMC).

A world jazz műfajában létrehozott produkciója, az Új Magyar Cigány Jazz (Szakcsi Lakatos Béla-zongora, Orbán György-nagybőgő, Jellinek Emil-dobok, Rostás Mónika-ének, Rostás Csaba-ének, szájbőgő) jelentős állomása pályájának. A BMC gondozásában 2004-ben megjelent Na Dara! című lemeze egyedülálló, ha úgy tetszik, stílusteremtő. Néhány amerikai zenész tagadja, hogy létezik európai jazz is. Csak a néhai nagy belga cigány származású gitáros, Django Reinhardt számított kivételnek. Amikor őt hallották, elismerték, hogy jazzt játszik, ha nem is pont olyat, mint az övék. Ez az új cigány jazz óhatatlanul modernebb, mint Djangoé, egy másik cigány hagyományból ered.

2008-ban a Szegedi Szabadtéri Játékokon, majd a Budapesti Operettszínházban bemutatták Szentivánéji álom című world musicaljét, mellyel új műfajt teremtett.

Mindezen tevékenységei mellett többször játszotta koncerten Mozart D-dúr, Koronázási zongoraversenyét, melynek kadenciáiban jazzt improvizál.

Szakcsi Lakatos Béla Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, jazz-zongoraművész, Érdemes Művész, a jazz műfaj és annak mozgásterébe eső szellemiséget integráló törekvéséért, amelyet felső fokon interpretál a világ pódiumain, a magyar jazzművészek közül elsőként kapott Kossuth-díjat.

Díjak:
1987 – Liszt díj
1994 – Szabó Gábor díj
2002 – Budapestért díj
2002 – MagyarKöztársaság Érdemes
2004 – Magyar Jazz Díj Művésze-díj
2005 – Kossuth-díj
Forrás: Magyar Jazzművészek Társasága

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s