Mogyorósi Géza (Berlin) – Germán mozaik

Közzétette:

Az Európai Unió legnépesebb, 82 milliós tagállamában idén se szeri, se száma a kerek történelmi évfordulóknak. Hat évtizede alakult meg az NSZK és az NDK. Ez utóbbi „pszeudodemokratikus” Kelet-Németország sorsát a berlini fal 1989. novemberi ledőlése végleg megpecsételte. 2009-ben immáron 15 esztendeje, hogy az utolsó szovjet/orosz katonai alakulatok is távoztak az újraegyesített Deutschland területéről. A szeptemberben szövetségi parlamenti választásokra készülő NSZK aktuális helyzetéről gyűjtött csokorba híreket a német főváros hajdani brit zónájában élő tudósítónk.

Sörunalom

Németországban a 70-es évek óta közel harmadával mérséklődött a sörfogyasztás. A romló gazdasági helyzeten kívül demográfiai okokkal és a vendéglátó-ipari helyeken életbe léptetett dohányzási tilalommal magyarázzák a szakemberek a trendet. A Német Sörfőzők Szövetsége aggódva regisztrálta, hogy tavaly és 2009 eddig eltelt hónapjaiban a korábbi éveknél kevesebb „folyékony kenyeret” fogyasztottak a legnépesebb európai uniós tagország polgárai. Míg a 70-es években még átlag 150 liternyi sört hörpintett fel egy-egy német polgár, addig a múlt évben 110 literre zuhant a fogyasztás.

2008-ban az előző esztendőhöz képest 2 százalékkal kevesebb habzó italt értékesítettek az NSZK-ban. A vendéglátóhelyeken életbe léptetett dohányzási tilalom hatására a kocsmákban, bárokban, éttermekben 20–25 százalékkal mérséklődött az eltelt másfél évben a csapolt és üveges sör iránti kereslet. A negatív trenddel összefügg, hogy megállíthatatlannak tűnik Németország lakosságcsökkenése – egyre kevesebb gyermek születik, és egyre többen vándorolnak el a szövetségi köztársaságból.

A 82 milliós Németországban azért még így is marad elég „szomjas” polgár: 10 milliósra becsülik a keményen piálók táborát, és mintegy 1,5 millió alkoholistáról szólnak az egészségügyi vizsgálatok. Míg átlagosan csak a német polgárok 7–8 százaléka rendszeres alkoholfogyasztó, addig a volt NDK-hoz tartozott    Szászországban 15 százalékos ez az arány. Az ős-NSZK tartományai közül Bajorországban nyelik le a legtöbb szeszesitalt, főleg folyékony kenyér formájában. A sört alapvető élelmiszerként elkönyvelő délnémetek 11 százaléka iszogat naponta. Prosit!

Hamis euróbankjegyek

A nyomozó szervek tavaly az előző esztendőknél több hamis papírpénzre (euró) bukkantak Németországban. Főleg az alacsonyabb értékű bankjegyeket másolták illegálisan – hangzott el 2009 tavaszán Berlinben. Az ARD német közszolgálati tévéállomás friss jelentése szerint, a bankjegykópiák névértéke 3,5 millió euró (kb. 1 milliárd forint) volt a múlt évben. Ez annak ellenére alacsonyabb összeg a 2007-ben lefoglalt németországi hamisítványok forgalmi értékénél (3,8 millió euró), hogy összességében ezer darabbal több papírpénzt vontak be, mint tavalyelőtt.

A német hatóság a múlt esztendőben összesen 41 ezer darab euróbankjegy-hamisítványt foglalt le: új trend, hogy főleg a kisebb, 5, 10, 20 és 50 eurós papírpénzeket másolják a bűnözők. A közeljövőben még biztonságosabb, új bankók kerülnek forgalomba, így megnehezedik a pénzhamisító nemzetközi bandák működése az Európai Unióban.

A németek kerülik Izraelt?

A Szövetségi Köztársaság 2009 áprilisában, több országhoz hasonlóan távolmaradt a zsidóállam palesztinpolitikáját is bíráló, rasszizmusellenes genfi ENSZ-konferenciától. Nos, a nemzetközi turizmusban hagyományosan világbajnok német utazók a pénztárcájukkal voksolnak Izraelről. Bár a Németországból a nagy befolyású törpeállamba irányuló idegenforgalom a 21. században látványos növekedésnek indult, a szakemberek szerint a tartós közel-keleti válság fordíthat a pozitív trenden.

Mint emlékezetes, a német utazási irodák zöme nem sztornózta ingyenesen 2008/2009-ben az Izraelbe befizetett utakat. A berlini Külügyi Hivatal is csak a korábban harcok sújtotta Gáza-övezet és környékének elkerülését javasolja a német turisták számára. Míg a 21. század elején alig 40 ezer németországi beutazót regisztráltak a Szentföldön, addig 2005-re meghaladta a 100 ezret az Európa szívéből érkezett turisták kvótája. Tavaly ugrásszerűen megnőtt a látogatók száma Izraelben. A hamburgi utazási hetilap, a Travel Talk statisztikái szerint a múlt évben 144 ezer fős rekordot könyvelhettek el. De ez 2009-ben – nem utolsó sorban a nemzetközi pénzügyi krízissel összefüggésben – csak vágyálom maradhat. A közel-keleti katonai konfliktus, az önálló Palesztin állam megszületésének elhúzódása a környező arab államok idegenforgalmát is negatívan befolyásolhatja idén.

Integrációs gondok a törökökkel

Riasztó képet fest a németországi külföldiek egyharmadát alkotó török bevándorlók integrációs helyzetéről az a berlini tanulmány, melyről a szövetségi kormány megbízottja beszélt 2009 elején a ZDF tévéállomás Morgenmagazin című műsorában. Maria Böhmer (CDU) a német kormány integrációs ügyekkel megbízott szakembere drámai képet festett a közszolgálati televízióban a több mint 7 milliós idegen ajkú lakosság egyes csoportjainak beilleszkedési helyzetéről. A kereszténydemokrata politikusnő a Németország népességének 8,2 százalékát alkotó külföldiek táborából különösen a török származású első és második generációs bevándorlókkal kapcsolatos problémákra hívta fel a figyelmet.

A Bundestag-választások küszöbén a kormány elé került friss berlini tanulmány szerint, a 21. század elején, az Európai Unió legnépesebb államában élő török vendégmunkások és leszármazottjaik 30 százalékának nincs befejezett (10 osztályos) iskolai tanulmánya. A mintegy 2,5 milliós németországi török közösségben csupán a polgárok 14 százaléka rendelkezik érettségivel. Ez kevesebb, mint fele a német átlagos kvótának. Míg a jobbára egy tömbben élő, javarészt a nyugati tartományok ipari központjaiban letelepedett török származású emberek társadalmi beilleszkedésének gátja a hiányos vagy rossz német nyelvtudás, addig más bevándorlói csoportokra, például a görögökre, olaszokra és a hajdani Szovjetunió területéről érkezettekre a gyors integrálódás a jellemző.

Maria Böhmer integrációs megbízott annak a reményének adott hangot, hogy a berlini szövetségi kormány „nemzeti integrációs tervének” keretében 2012-ig a német fiatalság tanulmányi szintjére felzárkóztathatók lehetnek a külföldiek gyerekei.

A Bundeswehr köszöntötte Schmidtet

Se vége, se hossza Németországban a Helmut Schmidt kerek születésnapját köszöntő megemlékezéseknek, noha az idős politikus még karácsony előtt fújhatott el 90 gyertyát a tortáján. A Hamburgban a közelmúltban megrendezésre került ünnepségnek sajátos színezetet adott, hogy azt a Bundeswehr felsőoktatási intézményében tartották, mely 2003 óta a Helmut Schmidt Egyetem (Helmut Schmidt Universitat) nevet viseli hivatalosan is.

A bonni kormányt 1974 és 1982 között irányító egykori szociáldemokrata kancellár azon államférfiak közé tartozik, akik ezer szállal kötődtek mind a háború alatti Wehrmachthoz, mind az 50-es évek derekán életre hívott nyugatnémet Bundeswehrhez. Helmut Schmidt ugyanis 1937-től a hitleri rezsim összeomlásáig egyenruhát viselt, majd éppen négy évtizede szövetségi védelmi miniszter lett Willy Brandt szocdem-liberális kabinetjében. A 90 esztendős Schmidtet felköszöntő prominens személyek közt ott volt az egykori német államfő, a 89 éves Richard von Weizsacker is, aki a második világháborúban szintén tisztként szolgált.

Bezárt a berlini menekülttábor

2009-ben új átmeneti szálláshelyet keresnek a külföldről érkező politikai-gazdasági disszidenseknek a német fővárosban. Az óév utolsó napján lakat került a hajdani West-Berlin nagy menekültbefogadó állomására, ahol a magyar emigránsok is tömegesen kaptak oltalmat. Amint Silvia Kostner, a német főváros egészségügyi és szociális szenátusának szóvivője a sajtót tájékoztatta, az elmúlt években főleg az egykori Szovjetunió területéről érkeztek úgynevezett „kései áttelepülők” Németországba. A jobbára német felmenőkkel rendelkező bevándorlók száma azonban jelentősen megcsappant a 21. század elején. Nyugat-Berlin Marienfelde kerületében ezért már bezárták azt a nagy befogadóképességű menekültlágert, melyet még 1953-ban nyitottak meg. Josef Sztálin szovjet diktátor halálának évében, a kelet-berlini népfelkelést követően érkeztek először nagyszámban disszidensek a különleges státusú szigetvárosba.

Berlin-Marienfelde az elmúlt bő 55 esztendőben 1,35 millió bevándorlónak, köztük az 1956-os magyar forradalom menekültjeinek nyújtott átmeneti védettséget. Két évtizeddel a berlini fal ledőlése után okafogyottá vált a tábor működése. A Szovjetunió összeomlása és a délszláv válság kirobbanása idején tömegesen kaptak menedéket a marienfeldei úgynevezett „felvevőhelyen” a rászoruló idegen ajkú polgárok.

Utolsó csúcsévében, 2005-ben is csupán 1700 „kései kitelepülő” kért menedékjogot a hajdani szovjet birodalom utódállamaiból, főleg Kazahsztánból. Arról egyelőre nem született döntés Berlinben, hogy a 2009-ben beutazó menekülteket hol helyezik el, de mivel a német főváros és környékén 10 ezrével állnak üresen lebontásra váró panellakások, a frissen érkezőkre nem vár hajléktalan sors.

Panoptikumba került Kohl

A tavasszal ünnepelte 79. születésnapját Helmut Kohl. A bonni kancellárból az „újraegyesítés atyjává” vált német politikus csendes, visszahúzódó életet folytat ifjú feleségével. A német főváros világhírű bulvárján, az Unter den Lindenen tavaly nyáron megnyílt Madame Tussaud Múzeumban már helyet kapott Helmut Kohl élethű viaszmásolata is. A most 79 esztendős hajdani német kormányfő nem örült annak, hogy közszemlére bocsájtották. Az exkancellár ugyanis úgy nyilatkozott egy nagypéldányszámú bulvárlapnak, hogy „sohasem járultam hozzá, hogy kiállítsák szobromat”.

Az egykori nyugat-, majd össznémet kormányfőért, aki 1982-től rekord ideig, 16 évig volt a szövetségi köztársaság kancellárja, sokan aggódtak az elmúlt időszakban, amióta tavaly februárban elesett otthonában. A komoly fejsérülést és agyrázkódást szenvedett Kohl legutóbb tavaly májusban került ismét az újságok címoldalára, amikor másodszor is megnősült, feleségül véve egy 34 esztendővel fiatalabb hölgyet. Az özvegyi sorssal váratlanul szakító idős államférfi, a CDU korábbi elnöke illusztris társaságba került az Unter den Linden-i panoptikumban. A tucatnyi figurával a német főváros attrakciójának számító Madame Tussaud Múzeum már a nyáron botrányosan mutatkozott be: egy 41 éves berlini férfi ugyanis röviddel a panoptikum megnyitója után súlyosan megrongálta Adolf Hitler viaszszobrát. A sokat vitatott, mintegy 200 ezer eurós (kb. 60 millió forint) költséggel elkészített bunkerjelenet a megtört, 56 éves Führert íróasztalánál, akták közt örökítette meg. A „restaurált” náci diktátor azóta üvegfal mögött réved maga elé. A berlini magyar nagykövetséggel szomszédos panoptikum kevésbé botrányos hírességei között ott van Angela Merkel kancellárnő, Marlene Dietrich a 30-as, 40-es évek filmcsillaga, valamint Albert Einstein professzor, továbbá Franz Beckenbauer „focicsászár”, Boris Becker teniszlegenda és a tengerentúli popdíva, Madonna szobra is.

Forrás: KAPU

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s