594 éve égették meg Husz Jánost

Közzétette:

594 éve, 1415. július 6-án halt máglyahalált Konstanzban Husz János cseh teológus és reformátor.

Husz János (Jan Hus) 1370 körül született a dél-csehországi Husinecben, szegény családban. 1390-ben beiratkozott a prágai egyetemre. Egyetemi tanulmányait 1394-ben fejezte be, 1396-ban baccalaureatusi fokozatot szerzett, majd egyetemi tanár, 1401-ben pedig a filozófiai fakultás dékánja lett Prágában. Eleinte Arisztotelészt adott elő, s az angol vallási reformer, John Wycliffe filozófiáját, melyet lelkesen fogadtak a nemzeti érzelmű cseh magiszterek.

Husz János máglyahalála
Husz János máglyahalála

Mivel a prágai egyetem fizetést nem adott, Husz 1400-ban történt pappá szentelése után elfogadta a Betlehem-kápolna prédikátori és plébánosi posztját, ahol – Róma tiltása ellenére – csehül hirdették az igét. A hazmburki Zbynek Zajíc, aki 1403-ban Prága érseke lett, Huszt választotta tanácsadónak. Zajíc később a reform ellen fordult, így Husz lett a reformisták vezetője.

A francia király IV. Vencel cseh királlyal együtt 1409-ben zsinatot hívott össze Pisába az egyházszakadás felszámolása céljából. (A szakadás azáltal keletkezett, hogy 1378-ban kettős pápaválasztás zajlott le: a francia bíborosok a római olasz pápával szemben francia ellenpápát állítottak. A nyugati egyház így két pápa hatalmi körére szakadt, az európai államok pedig a következő negyven évben politikai érdekek alapján követték az egyik vagy a másik pápát.)

A csehek – így Husz is – támogatták Vencelt, de az érsek és a prágai egyetem német professzorai ellene voltak. A király ezért módosította az egyetem alkotmányát, három szavazatot adva a cseheknek és egyet a németeknek. Ekkor a németek tömegesen elhagyták Prágát, és 1409-ben Husz lett a cseh többségű egyetem rektora.

A pisai zsinat egyaránt megfosztotta a Csehországban elismert XII. Gergelyt és XIII. Benedek ellenpápát, és V. Sándort választotta meg egyházfővé. A leváltottak ezt nem fogadták el, így egyszerre három pápa működött. Az érsek és a főpapság XII. Gergely mellé állt, Husz és a reformpárt pedig V. Sándort támogatta. Zajíc megvesztegetéssel rávette Sándort, hogy tiltsa be a kápolnákban – így a Betlehemben – való prédikálást is. Miután Husz ezt nem tartotta be, az érsek kiátkozta, s feljelentette Rómában. Husz – merénylettől tartva – nem ment el az idézésre. Úgy vélte, „Isten igazságából kevés lelhető fel a pápai udvarban”, és három hívét küldte Rómába. Bár a cseh király melléállt, az érsek 1411-ben elérte, hogy a szentszék kiközösítse Huszt, ám ő tovább prédikált és tanított. Ekkor ellenfelei eretnekséggel vádolták Wycliffe remanenciatanának terjesztéséért. (E tan szerint az oltáriszentség kenyere és bora a maga mivoltában megmarad, Jézus teste és vére csak jelképesen van jelen.)

1411-ben XXIII. János ellenpápa keresztes háborút és búcsúcédula-árusítást hirdetett XII. Gergely és híve, László nápolyi király ellen. Husz ezt elítélte, de szembekerült Vencellel, mivel a király részt kapott a cédulák hasznából. Ellenfelei ekkor felújították római perét, mire Husz Dél-Csehországba menekült. Itt felelt az ellene írt vitairatokra. Fő művében, Az egyházról című röpiratban az egyház fejéül csak Krisztust ismerte el, vitatva az egyházi hierarchia és a pápaság létjogosultságát.

Luxemburgi Zsigmond 1411-ben német király lett, és az egyház egyesítése végett XXIII. Jánossal zsinatot hívatott össze Konstanzba. Meghívta Huszt is, ám ő nem akart menni. Amikor azonban Zsigmond menlevelet adott neki, igent mondott, és 1414-ben megjelent Konstanzban. Itt egy hónap múlva elfogták, majd bíróság elé állították. Hívei elérték, hogy nyilvánosan védekezhessen, így a vádak egy részét visszavonták. Egy harmincpontos listát állítottak össze, amelyet meg kellett volna tagadnia, és vissza kellett volna vonnia. Husz három hét gondolkodás után, 1415. július 6-án az utolsó tárgyaláson, a konstanzi dómban kijelentette: nem tagadhat meg olyat, amit nem is vallott. Ekkor eretneknek nyilvánították, s még aznap máglyára vetették. Halála a személyes bátorság és elvhűség jelképévé tette. Kivégzése után Csehországban és másutt is fellángolt az egyházi reformmozgalom.

Husz részben Wycliffe követője volt, egyetértett a predestináció elvével és a Biblia egyház feletti tekintélyével. Nézeteit a cseh reformmozgalom csúcspontjának tartják. Hívei, illetve a későbbi hitújítók huszitának nevezték magukat. Husz cseh nyelvű írásai a nemzeti irodalom klasszikusaivá lettek; a prágai nyelvjárást ő tette irodalmi nyelvvé, továbbá új helyesírási rendszert is kidolgozott. Történetét többek között Háy Gyula Isten, császár, paraszt című drámája is feldolgozta.

II. János Pál 1999-ben sajnálkozását fejezte ki Husz kivégzése miatt, a reformátor rehabilitációjára azonban mindmáig nem került sor.

MTI


4 comments

  1. Elég szégyen, hogy 600 év is kevés volt Husz és Giordano Bruno rehabilitációjához…

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s