Nyugatosok – 2 Oldal

Fenyő László: Füst Milánnak

Úgy látom arcodat, mint télutói elhagyott árkot, melynek mélyiből, ahogy sötétedik, egy-egy hócsilla rezdül meleg s homályos emlékként

Izzad a domb, a mezőknek sápadt giz-gaza lankad, Ágyából a patak tikkadtan kiszaladt, S most a fehér kavicsok

Pillanatfelvétel, 1931 november 8-án) Pillanatfelvétel. Még csak nem is vázlat. Az is csak így tükörből, persze – az

Soha ilyen zsenge zöld, ilyen enyhe kék, árnyas már a bükkfasor menni kellenék. Fű meg fa is menni

Rosszul ment nekem, mint a boltosok mondják. S nyomorúságomat nevelte a szégyen, hogy ennyire lelkemre veszem. Hogy mi

Szentistváni Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.) költő, író, irodalomtörténész,

Fehérzimankós téli éjszaka Éjféli miséről mentünk haza, S járt legelől, csuda hallgatagon, A jegyző úrral Mária hugom. A

Az udvarról madárka szállt fel angyali két szárnyán. Veréb volt. Még láthattam két gyenge lábát, aztán elnyelte őt

Hatvany Lajos kötetbe válogatta és egy bevezető tanulmány kiséretében a közönség elé bocsátotta Bródy Sándornak egy sereg novelláját,

Költészete kezdetben a Nyugat lírikusainak erős hatását mutatja; leginkább természetes, naiv őszintesége egyéníti. Maradandó Babits Mihály és Füst