Lélekváró elmélkedések – 2014
Hamvazószerdától Szentháromság vasárnapjáig Április 16., szerda Iz 50,4-9a; Mt 26,14-25 Az Úr hűséges szolgájáról (saját magáról) szól
Séta a kultúra ösvényein
Hamvazószerdától Szentháromság vasárnapjáig Április 16., szerda Iz 50,4-9a; Mt 26,14-25 Az Úr hűséges szolgájáról (saját magáról) szól
Isteni Jézus, hallgasd meg imám hagy vidítsalak fel szeretetemmel Te tudod jól, hogy egyedül neked akarok tetszeni kérlek teljesítsd ezt
Atyáink Istene, újíts meg minket a hitben, amely számunkra élet és üdvösség, a reménységben, amely megbocsátást és belső megújulást ígér,
Adjon az Isten szerencsét, szerelmet, forró kemencét, üres vékámba gabonát, árva kezembe parolát, lámpámba lángot, ne kelljen korán az ágyra
Istenem, Te vagy a Szeretet. A Magad képére teremtettél engem, és meghívtál isteni szereteted életébe. Nincs más vágyam, csak az,
Hozzád emelem Hozzád emelem a lelkem, Istenem, Reményem csak Tebenned, Jaj, meg ne szégyenüljek, Ne gúnyoljanak ellenségeim. Akik Téged várnak,
Vecsernyére Csillagok teremtő Ura, hitünk örök fénysugara, világmegváltó Krisztusunk, hallgasd meg esdeklő szavunk. Mert irgalomra indított a halált hozó pusztulás,
Urunk, taníts meg minket szeretni, hogy ezután már ne magunkat szeressük, s ne csak a hozzánk tartozókat, akikkel jó együtt
Jó Istenem! Tudod, hogy csúfnak tartanak az emberek. Sőt, még erős férfiak is borzasztóan megijednek, ha végigszaladok a kezükön. Az
,,Ezerféle börtönében mérhetetlenül sok ember várja az Urat. Éhségben és szögesdrótok mögött, vagy önzésük, félelmük, magányuk, neurózisuk börtönében mondják sokan: