Szentkuthy Miklós író, esszéíró
“Gyakran egyet kell érteni vele, máskor egyenest vitatkozásra ingerel…” “Megpróbálom mentegetni magamat röviden, világnézetileg, gondolatilag, hogy ne mondjam:
Séta a kultúra ösvényein
elbeszélések, gondolatok, versek
“Gyakran egyet kell érteni vele, máskor egyenest vitatkozásra ingerel…” “Megpróbálom mentegetni magamat röviden, világnézetileg, gondolatilag, hogy ne mondjam:
Ilyen hőség sem volt itt már régen, mesélik, még a vaj is elalélt és olvadni készült lenn a
Úgy áll a nap az égbolt kellős közepében, mint az emberi lét küszöbén állhatott: rejtelmes húrokon a nyári
Tapsolva szétfutott a zápor s itt köröskörül üresen világít a környék és szuszog, de dong és csomókba hull
Tolsztojnak igaza volt, a zene a legnagyobb kerítő, a legveszedelmesebb csábító. Az értelem szűkölni kezd, mikor zenét hall. A
A költő Rólam keresztelték el a világot, Nekem zenélnek a Hét Csillagok, Velem harcol az ördög, isten ellen Hozzám sietnek a
“emberszeretet,… és megértés töltötte el szívét embertársai iránt” „Hihetetlennek látszik, hogy ez a szinte a naivitásig jó ember
„Kavabata a törékeny szépség hírnöke, olyan világé, amelyben növények beszélnek a halálról, és húros hangszerek a szerelemről.” Gergely
Sötét fényszórók: szemeim az eget lengő csóvákkal ostromolják. Föl, föl! Lent mennyi a teher, a rom! Csík, sáv:
Annyiszor játszottam a boldogot, most végre boldog lehetnék – nyugtalanul figyelem magamat, vajon mi hiányzik még, mi hiányzik