Mészöly Miklós emléknap

1921. január 19.

Mészöly Miklós családi nevén Molnár (Szekszárd, 1921. január 19. – 2001. július 22.): író. 1942-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogot végzett. 1943–44-ben katona volt, többször is fogságba esett. 1944-től munkásként, terménybegyűjtőként, malomellenőrként dolgozott. 1947–48-ban Szekszárdon laptulajdonos. 1951–52-ben a Bábszínház dramaturgja, 1956-tól szabadfoglalkozású író. 1990 szeptemberében az írószövetség elnökségi tagjává választották. 1991-ben a budapesti magisztrátus tagja lett. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító elnöke.
1986-ban Déry Tibor-díjat, 1988-ban Magyar Művészetért Díjat, 1989-ben Az Év Könyve díjat, 1990-ben Kossuth-díjat, Kortárs-díjat, 1992-ben és 1997–ben Soros-életműdíjat kapott. Budapest díszpolgára (1996).
Első kötetének (Vadvizek, 1948) öt novellájából a Koldustáncot némi sűrítéssel 1979-i gyűjteményébe is átvette. A korai rövidpróza a határozott szituációrajzzal, fegyelmezett szerkesztéssel, erőteljes atmoszférájával előkészítője a Mészöly Miklós művészetére oly jellemző tömörítésnek. A Sötét jelek (1957) történetei a helyszínek és idők következtében komor drámaiság hordozói: a foglyokról, háború alatti, utáni sorshelyzetekről beszámoló tárgyilagos beszédmód az első személyű elbeszélőt az események résztvevőjeként, tanújaként állítja az olvasó elé. A Magasiskola (1956) solymásztelepének ábrázolása a dokumentum tényszerűségét a parabola utalásosságával egyesíti. Az atléta halála (1966) először franciául jelent meg, majd a magyar kiadással egy időben németül is. Őze Bálint története a tartás és kitartás eszméjének, a felsőfokú emberi teljesítmény vágyának és lehetetlenségének parabolája. A Jelentés öt egérről (1967) és az 50-es évek második felének szövegei a kiszolgáltatottság korának atmoszféráját sűrítik realisztikus pontosságú, szilárd szerkesztésű s egyben példázatos történetekbe a klasszikus magyar novella hagyományait követve. „A szenvedélyes érdekeltség drámáját” követi az ószövetségi templomi nyomozó történetében: a Saulus (1968) maradandó értékei a koncentrált elbeszéléssel járó parabolisztikus jelentéssűrítés, valamint a létélménynek, a személyiségállapotnak nem mint pszichológiai anyagnak, hanem formaalakító műalkotáselemnek a működtetése. A Pontos történetek útközben (1970) című regény a nouveau roman leírás iránti fogékonyságának hatásáról tanúskodik.
A 70-es évek második felének prózakoncepciójában változatlanul megtartja jelentőségét az utalásos beszéd, ám mindinkább a helyzetek, idősorok rétegessége, a folyamatos narrációt, az epikus kontinuitást felváltó töredékesség lesz jellemző. Az Alakulások (1975) két és fél évtized rövidprózáját átfogó, reprezentatív elbeszélésgyűjtemény, a megújuló magyar próza sajátos dokumentuma. A különböző időkben-terekben folyó eseménysorok párhuzamos, egyidejűsítő elbeszélése válik meghatározóvá a Megbocsátás (1984) című kisregényben, a kilencvenes évek rövidprózájában és a Családáradás (1995) című regényben is. A Film (1976) regényformája „a kamera és rendezés reális fikcióvá” tételéből származik.
A tágasság iskolája (1977), az Érintések (1980), valamint az Otthon és világ (1994) esszék, filozofikus töredékek, jelentős ars poeticai, művészeti, elméleti reflexiók gyűjteményei.
Drámáit a Bunker (1979), verseit, lírai reflexióit az Esti térkép (1981) című kötet tartalmazza. A magyar történelem más-más pillanatait idéző mozzanatokból egy virtuális Közép-Európa- (Volt egyszer egy Közép-Európa, 1989), és egy igen személyes Dunántúl-panoráma (Az én Pannóniám, 1991) bontakozik ki. Az alakok, nemzedékek, családok szerteágazó történetei breviáriummá rendeződnek. A pille magánya (1989), A negyedik út (Szombathely, 1990) esszészerű és közéleti, publicisztikai írások gyűjteményei, s egy kivételesen szilárd magatartású közéleti szereplés dokumentumai. A Variations désenchentées (1994) után magyarul is megjelent a korábbi novellák új formarendjét, szerkezetét megteremtő, „alternatív” Hamisregény (1995). A Családáradás (1995) a kései Mészöly Miklós-próza tapasztalatának összefoglalása, kisregénybe sűrített nagyepikai történet.