Közzétette:
Mert mákosgubában kanyargott
számig a húsvéti ige,
fázva csipognak rímeim,
mint nyájban hétnapos csibe.
Kétlábú ló: szekeret húztam,
csikart az éhség eleget,
hajamba részeg szöcske fészkelt,
kövéccsel vertem az eget.
Lányokat szemmel csöcsörésztem,
ahogy az ünneplő baka,
mit bántam, ha nyakamba hullt
a tél szikrázó csillaga.
Táncoltatott úr s janicsár,
azaz csak táncoltatott volna:
hazám Normandia s Bretagne,
s főképp Moson, Baranya, Tolna.
Csináltam Anna gyereket,
ne mondják, hogy fajom kihal,
Luca napra is gőzölög
orrom előtt egy korty ital.
Hasig tengerbe gázolok,
vagy más vizekbe lazacért,
értem keresztet hányjatok,
ha kópélelkem hazatért.
[Digitális Irodalmi Akadémia]
Lighthouse 
Köszönöm ezt a kedves, vidam, friss Kormos verset! Igazsag szerint nem nagyon ismertem öt, csak névröl szinte… Kicsit utananéztem a Google-en…s kézen közön eljutottam a Petöfi muzeumhoz, amit nagyon kedvelek! S mit latnak szemeim! Egy Kormos kiallitas! Persze, hiszen szaz éve született! En csak juniusban leszek otthon, de még tart! De jo! Szily Eva Parizsbol
Hálásan megköszönöm kedves megjegyzését Hozzászólása örömmel tölt el.
Üdvözlettel,
Balogh Péter