A bélyeg, általában kis méretű, színes rajzolatú értékjegy.
A postabélyeget először Angliában használták 1840-ben: Viktória királynő képmása volt rajta. Rowland Hill készítette, Jacob Chalmers angol könyvtáros javaslata alapján. Nagy-Britanniában a 19. század elejére már annyira zavarossá vált a levelek kézbesítéséért fizetendő díjak rendszere, és annyira magasra emelkedtek a díjak, hogy a kereskedők és a tehetősebb emberek a posta kikerülésével, magánúton, esetleg felfogadott küldöncökkel juttatták célba leveleiket, ami a királyi posta számára jelentős bevételkiesést okozott.
Mivel az újságok kézbesítése kevesebbe került, mint a leveleké, a legélelmesebbek az újságra láthatatlan tintával írt, vagy a cikkekben aláhúzott szavakból összeolvasandó üzeneteket juttattak így célba. Emellett abban az időben a címzettnek kellett a kézbesítésért fizetni, a levél átvételekor. Ezt sokan megtagadták, mert a díj 2-8 penny volt – ez abban a korban nem volt csekélység –, ráadásul külön illeték járt a többoldalas levélért, de még a borítékért is.
Magyarországon nyomtatott első bélyeg |
Than Mór tervezte bélyeg |
“Black BlackPenny”, az első bélyeg |
A legenda szerint az is szokásba jött, hogy egy egyszerű üzenetet már a levélen elhelyezett apró jelekkel is a címzett értésére adtak, így a levél átvétele szükségtelenné vált. Az ilyen esetekben a kézbesítés fáradsága, költsége megtérítetlen maradt. A postai bélyeg, vagy rövid nevén bélyeg a postai küldemények díjának kiegyenlítésére szolgáló színes értékjegy .A bélyeg borítékra ragasztásával a levél címzettjének már nem kell a küldemény átvételekor fizetni.
Az osztrák császárságban 1850-ben adtak ki először bélyeget, ez volt forgalomban Magyarországon is. 1848-ban Than Mór megtervezte az első magyar bélyeget, kiadására azonban a szabadságharc bukása miatt nem került sor. Hazánkban az első bélyeg 1871. május 1-jén készült, a budai Állami Nyomdában, kőnyomatú eljárással.