Fridtjof Nansen

Fridtjof Nansen norvég sarkkutató

Közzétette:

 

 

 Tudós volt, sarkkutató, diplomata, államférfi és humanista, aki mély részvéttel viseltetett szenvedő embertársai iránt.

1861. október 10-én az Oslo közelében fekvő Store Fröenben született Fridtjof Nansen norvég sarkkutató, nemzetközileg elismert politikus. A természettudományok iránt mély érdeklődést tanúsító NansenNansen 27 éves volt, amikor öttagú csapatával nekivágott Grönland meghódításának.

A kiváló fizikai állapotban lévő, síelésben, valamint korcsolyázásban is többször bizonyított norvég fiatalember társaival együtt embert próbáló fagyban és jeges szélben tette meg a 2700 méteres szintkülönbséggel nehezített 560 kilométeres távot. A magánemberek által finanszírozott kockázatos út során az időjárási megfigyeléseken túlmenően, tudományos feljegyzéseket is készítettek.

Nansen 1893-ban a korszerű, a jég nyomásának ellenálló Fram fedélzetén elindította második expedícióját, melynek legfőbb célja az Északi-sark elérése volt. Úgy vélte, hogy a keletről nyugatra tartó áramlás a tudatosan jégbe fagyasztott hajót, majd az Északi- pólusra sodorja, azonban az öt évre elegendő élelmiszerrel megpakolt hajó a 79. szélességi körön hosszú időre megrekedt.

Ekkor Fridtjof Nansen és Hjalmar Johansen a hajót elhagyva, kutyás szánnal vágott neki a jég birodalmának. Noha megközelítették a kitűzött célt, az időjárási viszontagságok miatt nem jutottak el az Északi-sarkra. A Ferenc József-földön kőkunyhóban áttelelt, rozmár és jegesmedve húson élő kutatókat 1896-ban egy brit kutatóhajó vitte vissza a norvégiai Vardøba. Miután Nansent 1897-ben kinevezték az oslói egyetem professzorává, nem vállalkozott többé hasonló jellegű utakra.

1905 után politikai szereplést is vállalt. Norvégia függetlenné válása után Londonban és Washingtonban teljesített nagyköveti szolgálatot, majd az első világháború után az égető problémát jelentő európai menekültügyet karolta fel. 1922-ben a nemzetközi genfi egyezmény alapján ötvenkét ország fogadta el a hontalanná vált menekültek számára a Nansen által kibocsátott, mintegy 450 ezer úti okmányt, az ún. Nansen-útlevelet. Mindezen tevékenységéért 1922-ben béke Nobel-díjjal tüntették ki. A 1930. május 13-án elhunyt Nansent az Oslo melletti Lysakerben temették el.

Forrás: József Attila Könyvtár – Dunaújváros

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s