Egészségvédő növények – Szilva

(Prunus domestica L.)

Őshazáját a Földközi-tenger keleti medencéje környékén gyanítják; valószínű, hogy Szíria, Irán, Örmény-, Török- és Görögország területén termesztették először. A római írók gyakran említik a nevét. A szilva, mondhatni gyorsan elterjedt Európában is. Eljutott a többi kontinensre, amelyek közül főként Dél-Amerikában (Argentína) termesztek sokat belőle. Európa adja a szilvatermés zömét. A legnagyobb szilvatermelő Románia, Németország és Bulgária, utána Magyarország következik.

Jelentősége

A szilva növény roppant népes, változatos. Ha csak a színüket vesszük: vannak köztük zöldek (zöld ringló), lilák (Ageni, Althann), kékek (besztercei, Stanley), pirosak (vörös szilva) és sárgák (Mirabella).

A szilvafák környezeti igényei könnyen kielégíthetők. Fénykedvelő, de erre nemigen kényes. A téli hideget jól tűri, ezért csak a késői fagyok ártanak neki, ritkán. A szilvát a szélsőséges futóhomok és a szikes talajok kivételével mindenütt lehet termeszteni, de a párás folyóvölgyekben érzi magát otthon.

Táplálóértéke

Szilvából évente és fejenként 7 kg-ot fogyasztunk. Az utóbbi időben kezdik felismerni értékeit, és emelkedik a piacon is a megbecsültsége. Jogosan, mert beltartalma igen figyelemreméltó: kalóriaértékben csak a dió és a mandula haladja túl. Cukortartalma magas, ezért fogyókúrázók csak mértékkel élvezzék. Kiváló az étrendi hatása a reggel, éhgyomorra elfogyasztott friss szilvának. A jól beérett szilvából (amikor a szára körül fonnyadni kezd) kiváló lekvárt főztek anyáink. Nagy kár, hogy az aszalás kiment a divatból, pedig a diógerezddel vagy mandulával töltött aszalt szilva (szultána) egyike a legkiválóbb csemegéknek. Befőtt készítésére és mélyhűtésre is alkalmas a jó besztercei szilva. És nem legutolsó rendű felhasználási módja a pálinkafőzés sem.

A friss szilva alkothatja a gyümölcssaláták összetételét, de nyersen is nagyon jó. Legjobb, ha a héját is megesszük, mert a rostja nem kemény a beleknek, ezért serkenti a bélműködést. Ha csak az aszalt szilvát fogyasztjuk, jó sok vizet igyunk rá. Jó, ha beáztatjuk vagy megfőzzük, hogy emeljük a víztartalmát. Fűszert is tehetünk bele. Ha kúraszerűen alkalmazzuk, legjobb, ha a lével együtt megesszük a szilvát is. De mindenkinek úgyis a saját testi szükséglete dönti el, hogy mennyit egyen belőle, és hogyan.

A friss szilva és az aszalt szilva is rendkívül gazdag káliumban, ami a vér sav-lúgtartalmának egyensúlyát segíti elő. Szabályozza, normalizálja a szív ritmusát. Az egyik legjobb vértisztító. A természetes forrásból, az aszalt szilvából a vas felszívódása sokkal sikeresebb, mint a vaskivonatokból. Ha csak tehetjük, fogyasszunk belőle minél többet, és tegyünk el télire is lekvárként, befőttként és aszalványként.

Gyógyhatása

Nem gyógynövény. Meghűléses betegségek esetén is jó szolgálatot tesz. A belek megtisztításával megszünteti a hurutos megbetegedést. Nátha ellen az aszalt szilva fogyasztása igen hatékony. Reggelente (nátha esetén) rágcsáljunk el 6—8 aszalt szilvát. Egy-két napon belül megszünteti a makacs náthát. Serkenti az agy működését, jó hatással van az idegrendszerre, serkentő, frissítő szerepe is jelentős. Hosszan tartó, nagy testi igénybevétel esetén is hasznos a szilva, mert felfrissít és kitartóvá tesz. A főzés, párolás jelentősen csökkenti az értékét. Tápláló gyümölcs, bőven ehetünk belőle, ahányszor csak kívánjuk, nem fog megártani. A szilva kitűnően aszalható, de sohasem szabad sütőben szárítani, mert az értékei hő hatására elvesznek, a melegen szárított szilva hajlamos a fertőzésre. Szellős, hűvösebb helyen, szárító-állványon aszaljuk. A vékony húsú fajták savasak, ezért éretten fogyasszuk.