FIRST ENTRANCE GATE TO THE TEMPLE OF CONFUCIUS, CHING-HAI

Kungfutse élete

Közzétette:

 

 

A kínai államvallás Kungfutse nevével van elválhatatlanul összenőve. Nem mintha Kungfutse alapította volna, mert a kínai vallás az őskor homályában ébredt, hanem azért, mert „Kung mester” mai napig a kínai ember a bölcs és az államférfi eszményének a megtestesülése.

ConfuciusKung mester Kr. e. 551-ben született, 70 éves atyja második házasságából. Életének eseményeit legendák színezik. Ilyen legenda az, hogy már gyermekkorában áldozati eszközökkel játszadozott. 22 éves korában tanító lett, tanítványokat gyűjtött maga köré, azokat a régi világ tiszteletére oktatta. Anyja halála után (525) a három éves gyászidő miatt kénytelen lévén abbahagyni a tanítást, későbbi műveinek a terveit készítette el. A gyászidő elteltével utazni ment, 518-ban Lu állam minisztere gyermekei oktatójává fogadta. Az államban kitört zavarok miatt hamarosan menekülnie kellett, de két év múlva megint visszakerült Luba, s a város kormányzójának a tanácsadója lett. Tanácsai oly jók voltak, hogy reformjainak híre eljutott a szomszéd államokba s Lu fejedelme megbecsülése jeléül miniszterré nevezte ki. Kungfutse működése Luban ideális állapotokat teremtett. Ezt a szomszéd Tsi fejedelme megirigyelte s Lu hercegét gonosz praktikákkal annyira felbőszítette Kungfutse ellen, hogy Kungfutsenak „mint egy éhező kutyának” kellett hazáját otthagynia s újra vándorútra kelnie. Vándorlása alatt elvesztette feleségét, legkedvesebb tanítványát s fiát is. 14 évi távollét után 483-ban tért vissza Luba, ahol az új fejedelem tisztelettel fogadta, de munkát nem adott neki, úgy hogy Kung mester 73 éves korában 478-ban bekövetkezett haláláig tanulmányokkal s művei kiadásával foglalkozott. Halála után nemsokára templomot építettek tiszteletére. Ching Si-Huang-ti császár Kr. e. 213-ban ki akarta tanait irtatni. Könyveit megégettette, 460 követőét elevenen eltemettette, azonban az utána következő Han dinasztia Kr. e. 202-től kezdve megint megengedte tiszteletét, Kr. u. 57-től pedig elrendelték a kultuszát; a városokban templomok épültek a tiszteletére, ezek mellett iskolákban tanították tanait. Aki Kungfutsenek nem áldozott, nem lehetett hivatalnok, a mandzsu-dinasztia óta pedig az volt az előírás, hogy a tanítómesterek királya előtt háromszor kell térdet hajtani s a homlokkal a földet kell érinteni.

 

FIRST ENTRANCE GATE TO THE TEMPLE OF CONFUCIUS, CHING-HAI

A shanghai-Kungfutse-templom kapubejárata

Kungfutse a régi ideális idők szokásainak és szellemének a feltámasztására törekedett, az államéletben az igazságosságot akarta megvalósítani. Elve az volt, hogy a régit gyakorolja, az új időket pedig ismerje. Nyugodt, bölcs mérlegelés jellemzi ítéleteit, nemes és előkelő gondolkozás egész lényét. Mikor Dsi Gung azt kérdezte: Van-e olyan parancsolat, amely egész életünk irányát megszabhatná, a mester azt felelte: „ Van. A felebaráti szeretet. Amit nem kívánsz magadnak, ne tedd azt te se embertársadnak.” (Lun-Yü XV. könyv 23.f.) Emellett tanításában a kegyelet áll erőtérben: „A bölcset négy olyan tulajdonság jellemzi, amit még én nem értem el. Az első, hogy atyámnak úgy szolgáljak, amint azt a magam számára fiamtól várom, a második, hogy az uramnak olyan szolgája legyek, amilyennek a magam miniszterét szeretném, a harmadik, hogy a bátyámnak úgy szolgáljak, amint azt én várom el az öcsémtől, végül, hogy barátaimmal olyan mintaszerű viszonyban legyek, aminőt velem szemben tőlük kívánok.” Erkölcsi követelménykép a gyermeki kegyelet számára ezt az eszményt tette: „Az a kegyelet, ha addig, amíg az apánk él, mindig az ő parancsolata van a szemünk előtt, ha meghalt, életét vesszük mintaképül s három évig nem térünk le arról az útról, amelyen ő járt.” Gondolkozására jellemző az az anekdota, amely elbeszéli, hogy She hercege azzal dicsekedett a mesternek, hogy az ő népe olyan becsületes, hogy a birkatolvaj apát fia elárulja, mire Kung mester válasza ez volt: „Nálunk más fogalmaik vannak az embereknek a becsületről. Az atya takargatja a fia bűnét, a fiú pedig védi az apját. Ami szintén becsület”.

Forrás: Szimonidesz Lajos – A világ vallásai (175—177. oldal) Könyvértékesítő Vállalat utánnyomás-sorozata, Dante Kiadás, Háttér Kiadó. Budapest ISBN 963 7455 93 0

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s