Egészségvédő növények – Köles

( Panicum miliaceum L.)

A köles az újkőkorszak óta termesztett ősi, egyéves igénytelen kultúrnövény. A burgonya széles körű elterjedése előtt a „szegény ember kenyerének” is nevezték. Európába valószínűleg a kelták közvetítésével került be. Ismerték és termesztették a kölest Indiában és Afrikában is.

Jelentősége

Rövid tenyészideje miatt a középkorban, ínséges időben a köleskása gyakran volt a legfontosabb táplálék. Később jelentősége csökkent, de Oroszország szegényebb területein még a múlt század végén is kiterjedten termesztették. Hazánkban először kásanövényként ismerték, de terméséből lisztet és szeszipari anyagot is készítettek. Napjainkban kis területen, főleg kettős termesztésben és kipusztult vetések pótlására használják. Termését részben hántolják, részben takarmányként, madáreleségként értékesítik. A reformtáplálkozás népszertűsödésével egyre inkább helyet kap a biotermesztésben is. A biopiac elsősorban hántolt kölest igényel, legkedveltebbek a sárga és fehér fajták.

Táplálóértéke

A XX. században az 1980-as évekig nagymértékben csökkent a gabonafélék, a burgonya és a zöldségek fogyasztása, így a köles szinte teljesen eltűnt az asztalunkról. A ma embere alig ismeri, s nem is gondolná, hogy a földön a népesség egyharmadának a köles ma is alapélelme. Afrikában, Indiában, Ázsiában termesztik főként ott, ahol kevés a csapadék. Fogyasztása tápanyagai alapján kismamáknak, kisgyerekeknek és fejlődésben lévő kamaszoknak kimondottan ajánlott. Az egészséges növekedést a kölesben található létfontosságú aminosavak, zsírsavak, ásványi anyagok szolgálják. Felhasználható még sok egyéb ételfélében is alacsony élelmirost-tartalma (hántolt) és jelentős esszenciális aminosav-tartalma miatt.

Napjaink reformkonyhájának és ökológiai termesztésének köszönhetően értékét ismét kezdik felfedezni, felhasználását elfogadni. Kezdenek a szakácsok és a háziasszonyok rájönni arra,hogy elkészítésének nemcsak a kása az egyetlen módja, hanem ezenkívül még számtalan más megoldás van, ami segít változatossá tenni főzési kultúránkat.

Gyógyhatása

A köles gyógynövény. Gyógyhatását magas élelmi-rost-anyaga adja, mely segíti a bélműködést, és hatásos székrekedés ellen is.

Sokféle ásványi anyag (pl. vas, fluor, foszfor, kén, magnézium, kalcium, szilícium stb.) és vitamin (B₁-, B₂-, B₆-vitamin) található benne. Lisztérzékenyek számára egyes országokban engedélyezik, máshol még nem foglaltak állást, hogy használható-e számukra, vagy sem.

Gyógyhatású készítményei

A kölesből gyorsan és egyszerűen, ízlésünknek megfelelően, többféle kása is készíthető, amely a már ismertetettek alapján kedvezően hat szervezetünkre.

Könnyű, de kevésbé laktató, ha a megmosott kölest puhára főzzük háromszoros mennyiségű sós vízben. Nem árt, ha vegetával ízesítjük. Ez utóbbi változatot köretként vagy juhtúróval összesütve fogyasztjuk, míg a natúr változatot aszalt gyümölcsökkel és olajos magvakkal (pl. mandula, mogyoró, kókusz) összekeverve kiváló reggeli kását kapunk.