Angster József orgonaépítő

Közzétette:

 

 

Magyarország legnagyobb hatású orgonaépítője. Életműveként, a semmiből nőtt ki Pécsett az az Angster-orgonagyár, mely legnagyobb lett az országban, és néhány évtized alatt európai hírre emelkedett. Már a 19. század hetvenes éveitől – a polgárosodás lendületes időszakában – éppúgy hozzátartozott Pécshez az orgona, és ehhez az Angster név, mint a Zsolnay porcelán, a Hamerli kesztyű vagy a Littke pezsgő stb. Az orgonaépítés része volt a város gazdasági, ipari életének, de alkotásainak művészi értékével, rendeltetésével éppúgy a kulturális színvonalnak is.

 

Angster_jozsef

Angster József (Kácsfalu, 1834. július 7. – Pécs, 1918. június 9.)

Angster József falusi fiúként született a Duna-Dráva szögletben fekvő Kácsfalun (ma Jagodnyak – Horvátország), mely akkoriban 200 fős német, horvát lakosú település volt. 1867-ben költözött Pécsre, és bérelt műhelyben kezdte meg tevékenységét. Alapító tőkéje a nyugat-európai vándorútján megszerzett magas színvonalú képzettsége és a sokirányú tehetsége volt. Ehhez apja 150 forintot adott a fiú “jussaként”. Hogyan lett Angster József orgonaépítő?


A Baranyába telepesként kerülő Angster család és rokonsága földművelő volt. Előzmények nélkül, meglepetésszerűen került sor az orgonaépítésre, és csak a fiú rendkívüli adottságai és a későbbi életéveinek váratlan körülményei nyújtanak erre magyarázatot. Az kétségtelen, hogy találhatunk többirányú készséget, tehetséget az Angsterekben. Csaknem minden férfi – köztük a szántóvetők is – tanultak valamilyen ipart, például asztalos, ács, esztergályos, lakatos mesterséget. Egyeseket ezermesterként említettek a feljegyzések. Az apja, József földművelő és ács volt. A zenei adottságok szintén általánosak, néhányan (így az apa is) télidőben együttesben muzsikáltak, a lakodalmak és a különböző ünnepek kapcsán. A fiatalabb testvérek valamely iparban felszabadulva, általában Nyugat-Európában vándoroltak.
Józsefet már hatéves korától befogták a falusi munkába, a legeltetésben, az istállóban és a szántóföldön egyaránt segített. Igyekezettel tett eleget a kiszabott feladatoknak, de lelkében már akkor más vágyak, célok bontakoztak ki. Megmutatkozott ez abban, hogy kevés szabad idejében különféle pengetős vagy fúvós kis hangszereket “alkotott”, és játszott rajtuk, de megmutatkozott ez a nagyapja készítette “hegedűn” való egyre feltűnőbb játékában is.
Nagyapján és apján kívül hatással voltak Józsefre a nyugat-európai vándorútjukon járó nagybátyjainak a levelei és a látogatásai is. Asztalosinasként már 1850-ben Eszéken találjuk a 16 éves fiút, Haim József mester műhelyében.
Már gyermekkorában kifejlődött az a készsége, hogy ki tudta emelni fejét a pillanatnyi nehézségek, sikertelenségek hangulatából, és távolabbi célokra gondolva, szívóssággal át tudta ezeket hidalni. Tulajdonképpen ezt látjuk már a keményen ráosztott falusi munka lelkiismeretes teljesítésében is, annak ellenére, hogy már akkor a hangok birodalmában és az alkotásban sejtette igazi világát. Jellemző rá, hogy Haim mester durvaságát megsokallva – egyes társaihoz hasonlóan – munkahely-változtatás céljából körülnézett Eszéken, de mivel megállapította, hogy a városban a legmagasabb szakmai színvonalat a Haim-féle műhely képviseli, a jövőre gondolva inkább maradt, és tűrt tovább.
angstFelszabadulása után hosszú vándorút következett Angster József életében. Két évig Temesvár környékén, majd tíz évig Nyugat-Európában járt. Útját pontosan követhetjük naplószerűen megírt, több mint 500 oldalas, gazdag tartalmú önéletrajza alapján. De kibontakozik a naplóból az írójának feltűnő egyénisége is. Tudásvágyát illetően igényes, céltudatos és kitartó. Éles megfigyelő-képességgel, sokirányú érdeklődéssel járta a világot (érdekelték a híres épületek, a dómok, a műemlékek, a történelem, a társadalmi szokások és a természet). Keresetét ésszerűen osztotta be, önképzése mindenképpen elsőbbséget élvezett, de nem merev a kikapcsolódás lehetőségei iránt sem. Támaszkodott a Kolping-féle legényegyletekre, különösen Bécsben azok ingyenes tanfolyamaira. Kedvelte az egyleti életet, közösséget, részt vett énekkarban, színdarabokban, kirándulásokban. Adott esetben keresetének jelentős részét áldozta magas színvonalú magántanfolyamokra (pl. ábrázoló geometriára). Kiegyensúlyozott egyéniség volt, jó humorérzékkel. Szerette a szelíd szórakozást, megfelelő baráti társaságban. De kitűnik a naplóból hazaszeretete és mély vallásossága is.
Említést érdemel, hogy a tanfolyamokról rendkívül igényes rajzok maradtak ránk – gótbetűs, rendezett kézírásban foglalt leírásokkal. Az útközben figyelmét felkeltő látottak jelentős részéről vázlatokat készített. Nyugat-európai vándorútja során öt évet töltött Bécsben, a műveltségének, szakismeretének és a falusi iskola hiányainak pótlása céljából. Asztalos üzemekben dolgozott, de a munka csak anyagi alapjául szolgált önképzésének, illetve létfenntartásának.
A véletlen körülmények folytán két utolsó bécsi évében orgonaüzembe került. Egyhetes betegsége miatt előző munkahelyét betöltötték, és munkanélkülivé vált. Az ábrázoló geometria magántanfolyam vezetője Titz orgonaépítő mesternél tudott részére munkát szerezni. (Ez 10-15 fővel dolgozó üzem volt.) József érezte, hogy rátalált élethivatására, hiszen az orgonaépítésben a zenei hangok sajátos világa magas szinten találkozik a legkülönbözőbb mesterségekre jellemző alkotó szakmunkával.
A napló alapján megfigyelhetjük, hogy Angster Józsefet több esetben befolyásolta különös, sokszor teljesen váratlan esemény, és segítette igazi életcéljának elérésében. Olyan cél elérésében, mely teret ad küzdőképességének, érvényre juttatja sokoldalú tehetségét, és megfelel lelkületének. Tapasztalható ez a gyerekkorától az érett orgonaépítőig, illetve a Kácsfalutól Párizsig és a vissza Pécsig tartó úton, egészen a hírnév kisugárzásáig. A vallásos lelkű József a Gondviselésre hagyatkozott, és ezekben a jelenségekben az ő segítségét érezte.
A Gondviselés segítségét láthatta abban, ahogyan Bécsben a Titz orgonaépítő üzembe került, és hogy itt egy tájékozott orgonaépítő szakmunkással jutott baráti kapcsolatba. Schludt nevű társa észrevette József tehetségét, és felhívta figyelmét az akkori orgonaépítő világ csúcsát, egyúttal a törekvő fiatal szakemberek Mekkáját jelentő Cavaillé-Coll-féle párizsi orgonaépítő üzemre, valamint a zseniális mester világhírére. Schludt rövidesen indult Párizs felé. Hívta Józsefet, hogy jöjjön utána, és ő előkészíti az útját. Bécsből 1861 júliusában indult tovább Angster József. Most már határozott célja lett a vándorlásának, az orgonaépítés minél magasabb szintű elsajátítása, és ennek érdekében végül Párizs.

Forrás: Pécs-baranyai történelmi arcképcsarnok

Vándorlási programját ésszerűen szervezte meg. Úgy érezte, hogy Bécsben elsajátította a szakma megfelelő alapjait, erre a korszerű, művészi felépítményt Cavaillé-Coll mestertől várhatja. Ahogy szemlélte egy-egy orgona nagyszerűen kiképzett homlokzatát, ebben a sípmezők és a fából készült felületelemek tagozódását, a sík és domborodó elemek lüktetését, a faragványok sokszor gazdag, aranyozott megoldását, érezte, nagyon sokat kell tanulnia az orgonaépítéssel kapcsolódó szakterületeken is. Először ezekre súlyozta programját, hogy minél felkészültebben állíthasson be a párizsi mesterhez.
Néhány hónapig Berlinben dolgozott, de már útközben folytatódott a szerencsés események, lehetőségek sora. Drezdában közelről csodálhatta meg a világ egyik legnagyobb orgonaépítő zsenijének, Gottfrid Silbermannak híres orgonáját. Mély benyomást tett rá. Pár nap múlva Lipcsében a nagyhírű Ladegast mesterrel hozta össze a véletlen, aki a Nikolai templomban éppen nagy orgonáját állította (4 manuál, 85 változat).
Kölnben főleg a Pallenberg-féle nagy stílbútor üzemben dolgozott. Több rajzban örökítette meg az ott készült faragványokat, berendezési terveket. A kölni legényegyletet maga Kolping páter irányította, és a vándor sok emléket vihetett magával. Élményekben gazdag volt a Luzernben töltött néhány hónapja is.
1863. augusztus 10-én érkezett Angster József Párizsba. Itt találkozott ismét Schludt barátjával, aki nagyon várta már az érkezését. Az üzemben először egy részmunkákkal foglalkozó műhelybe helyezték, de már három hónap múltán az üzem központi részében, az orgonák összeszerelésében találjuk. Gyorsan haladt előre a munkában és a fizetésben.
A zseniális Aristide Cavaillé-Coll mester a legmagasabb elméleti kiképzésében részesült (matematika, fizika, iparművészet). Iskolát alapított az orgonaépítésben, a technika korszerűségében és a hangzásban egyaránt. Állandóan kutatott főleg az akusztika területén (síphang és térjelenségek), eredményeit mindjárt alkalmazta is a munkában, a tapasztalatokat értékesítette a következőkben. Olyan alapvető megállapításokra jutott, melyek a mai fejlett lehetőségek mellett is alapul szolgálhatnak a kutatásban. Úttörője volt a romantikus stílusnak az orgonaépítésben. Tagja a Francia Tudományos Akadémiának, ahol előadásokkal, dolgozatokkal szerepelt. Egyénisége, igényessége tükröződött az egész üzemben. Figyelte tehetséges alkalmazottai fejlődését.

 

angster3

A gyártelep reklámképe a századfordulón

Angster József számára nem várt lehetőségek nyíltak. Részt vett híres, nagy orgonák munkáiban. A legjobb szakemberekkel dolgozott együtt a helyszíni szerelési, intonálási munkákon. Ebben a légkörben teljes energiával vetette rá magát az önképzésre. Figyelt, rajzolt, jegyzetelt és esténként többnyire olvasott is német és francia szakkönyveket, bizonyára mesterének munkáit is.
Az üzemben becsülték Angstert. Mint kiderült, a híres család házassággal is szívesen kötötte volna az üzemhez. Ő azonban honvágyat érzett, és hazájában akarta megszerzett tudását értékesíteni. Apjának megírta, hogy hamarosan megkezdi a hazafelé vezető utat. Levelében – mint mondja életrajzában – először írta neve alá a szót, hogy “orgonaépítő”. Úgy érezte, tanulmányait befejezte. 1866. augusztus 18-án elhagyta Párizst. Így lett tehát Angster József orgonaépítő. És felkészülésére a világ akkori legmagasabb színvonalú, zseniális mesterének vonzáskörében tette fel a koronát. Telítve volt a romantikus orgonaépítés francia, közelebbről Cavaillé-Coll-féle hangzásaival, művészi intonálási módjával, egybekötve az akkori legkorszerűbb technikai ismeretekkel. Magyarországon teljesen új volt mindez, és Angsternek szakmai biztonságot, öntudatot nyújtott.
Pécsre költözött néhány hónappal Párizsból való megérkezése után, az akkor felépült zsinagóga első orgonájának, Angster első önálló művének megépítésére. Érdekes és szerencsés egybeesése a zsidó hitközség részéről az orgona iránti igénynek és megfelelő hazai kapacitás híján a drága külföldi megrendelés mérlegelésének, és Angster részéről a kezdéssel kapcsolatos tájékozódásnak, a hogyan tovább keresésének. Az 1869. március 21-én átadott orgona remekmű lett, témája a mindennapi társalgásnak, vonzotta az orgona iránt érdeklődő szakembereket, tekintélyeket. Angster József az ismeretlenségből elismert mesterként lépett elő.

 

angster4

A szegedi Fogadalmi templom orgonája

Egymás után érkeztek a megrendelések, és az orgonák egyre tágabb körzetben hirdették a pécsi orgonaépítés művészi színvonalát. Alig hat év múlva nagy megtiszteltetés érte a mestert a kalocsai székesegyház 3 manuálos, 45 változatú orgonájának megrendelésével. Nagyságát tekintve országosan a két-három legjelentősebb között említhető. Elismeréssel nyilatkozott róla Liszt Ferenc is.
A kalocsai orgona mérföldkő az üzem fejlődésének folyamatában, amennyiben már saját készítésű fém ajak-sípok szóltak benne, míg az eddigiekben ezek francia importból származtak. A fáradhatatlan Angster megszervezte fémsíp készítő műhelyét, s vezetésére Bécsből egy volt munkatársát hívta meg. A már említett korszerű technika elsősorban az egyenletes levegőellátást, továbbá a játszásmód és regisztrálás könnyítését szolgálta, és nagy jelentőségű a hangerő egyenletes szabályozását megoldó redőnyszerkezet.
1886-ban nagy ünnepélyességgel történt az üzem 80. opusaként a Pécs-belvárosi 3 manuálos, 30 változatú orgona átadása. Az eseményt kiemelte egyrészt a Pécsett ugyanezekben a napokban megrendezett országos dalos-ünnepély (700 résztvevő), másrészt Angster ekkor jutott el a 100. orgona megrendeléséig (3 manuál, 46 változat), melyet a pécsi székesegyház részére készített. Foglalkoztak az eseménnyel a magyar napilapokon és folyóiratokon kívül az egyes bécsi újságok is. Az Industrielles Welt-Blatt 1887. január 4-i számának címoldalát Angster József portréja foglalta el, majd hosszú cikkben méltatta munkásságát, mint aki saját erejéből jutott erre a szakmai magaslatra, mindamellett változatlanul a szerénység jellemzi. Felsőfokon írtak a Pécs-belvárosi orgonáról is. A Neues Wiener Tageblatt 1886. október 2-i száma megállapította, hogy az osztrák szakértők szerint nagyobb orgonaművek építésére csak Magyarországon, a pécsi Angster cégben van megfelelő teljesítőképesség.
Közben eljutottak az Angster-orgonák a Kárpát-medence csaknem minden részére, és szükség volt az üzem fokozatos bővítésére. 1874-ben megkezdődött a saját telep végleges kialakítása a József u. 30. számú ingatlannal, majd folytatódott a Mária u. 35. számú és a József u. 28. számú megvásárlásával, és egy háromszintes központi épület megépítésével. Utóbbi tartalmazta a tágas orgona-állítótermet, s ebben ünnepelte az üzem a 100. orgonarendelést. A 100. orgona első ünnepélyes megszólalása az újjáépült székesegyház felszentelése kapcsán történt.

 

Pécsi_székesegyház_orgona

A Pécsi székesegyház orgonája (nagyítható kép)

Az első orgonát egy asztalossal és a Svájcból hazahívott nagybátyjával készítette el Angster József. A szakemberek nevelése kizárólag tudásának a munka közbeni átadásával történt. Az idők folyamán a teljes létszám magjaként kitűnő szakembergárda alakult ki. A létszám a századfordulón 30-50 körül mozgott, 1908-tól meghaladta a 100-at.
Angster József 1871-ben nősült. Felesége Rapp Teréz, a hásságyi Rapp Ádám tanító lánya volt. Hat gyermekük érte el a felnőttkort. A két fiú, Emil és Oszkár a 20. század elején kapcsolódott be az üzem életébe, főleg a budapesti Bazilika 65 változatú, 3 manuálos orgonájának megépítése kapcsán kezdték levenni apjuk válláról az irányító munka nehezét. De az apa haláláig részt vett a munkában, rajzolt, tervezgetett, tanácsokkal látta el fiait. Nyarait a szőlőben töltötte, és onnan járt be az üzembe, illetve előtte a székesegyházban naponta misére. A szőlőben az idős gazda is oltott, szemzett, szépített.
Az első világháború rendkívül nehéz napokat hozott az orgonagyárra. Erre az időre esett egy csendesen megült jubileum, a gyár alapításának 50. évfordulója. Ennek alkalmából így írt a Dunántúl 1917. szeptember 1-én:
“Gyakran látunk lassú léptekkel, gondolatokba elmélyedve egy igénytelen külsejű öreg urat a csendes Mária-utcán végigballagni. Aki nem ismeri, aligha sejtené, hogy az őszbeborult kis ember hazánk egyik jeles férfia, a magyar iparművészet kimagasló alakja, Angster József.
Van-e, ki e nevet nem ismeri? Az ő neve fogalommá vált, és alig van hazánkban egy falu, ahol ne találkoznánk nevével, munkájával. Ez a német hangzású név ma ott ragyog a magyar iparművészet történelmének lapjain. Ez a név 50 év szorgalmas, törekvő és ambiciózus munka hirdetője.” Állami kitüntetésben ez az ember nem részesült. A pápa a Szent Gergely Rend lovagkeresztjével tüntette ki. Ennek átadása a pécsi legényegyletben rendezett ünnepi alkalommal történt. A legényegyletnek haláláig elnöke volt.

 

angster1

Angster József utolsó képe a szőlőben

1918. június 9-én halt meg Angster József tüdőgyulladásban. A halál a szőlőben érte. Ezzel egy gazdag, alkotó élet zárult le. Dinamikus, színes évtizedek után kiegyensúlyozott, szüntelenül tevékeny öregség. Vallásos meggyőződése irányította életét, és számára a halál nem az elmúlást, hanem a cél közelségét jelentette. Ennek megfelelő volt búcsúztatása. Apám, Angster Emil idézte fel az utolsó órákat a szőlőben. Magas lázában égi zenéről beszélt, és ezekkel a szavakkal távozott.
Angster József

Forrás: baranyanet.hu/magazin/2004_5/leveltar/levelk.htm

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s