Kolumbusz nem az igazi – mondják az indiánok

A fehér hallgatók elragadtatott érdeklődéssel figyelik az indiánok kultikus táncát a vencouveri kulturális központban. Az indiánok hirtelen megszakítják a műsort. Előrelép a törzsfőnök és megkérdi a fehér közönségtől:„Ki fedezte fel Amerikát?” Zavart csend. Az indián ravasz mosollyal megismétli: „Ki fedezte fel Amerikát?” A csendet itt-ott bizonytalan köhécselés töri meg. „Önök úgy gondolják, Kolumbusz fedezte fel Amerikát – folytatja a törzsfőnök kihívóan –, de ő eltévedt, mi fedeztük fel Kolumbuszt” – oktatja ki gúnyos-büszkén fehér hallgatóit.

Az indiánok minden adandó alkalmat megragadnak, hogy az amerikai történelemfelfogást helyreigazítsák. A fehérek számára Amerika története Kolumbusszal kezdődik, az indiánok számára évezredekkel korábban. Amikor Ázsiát és Amerikát a mai Bering-szoros helyén még egy földnyelv kötötte össze, az indiánok mongol néptörzsekhez tartozó ősei itt keltek át, s nyomultak előre a még lakatlan kontinensen.

A legtöbb kanadai történelemkönyv azonban úgy kezdődik, hogy 1535. október 2-án a franciaországi Saint Malóból származó Jacques Cartier felfedezte Kanadát. Bár a vikingek Izland felől már 1000 körül benyomultak Észak-Amerikába, útjuk feledésbe merült. Ugyanígy következmény nélkül maradt az angol szolgálatban álló két olasz tengerésznek, Giovanni és Sebastiano Cabotónak 1497. évi kanadai partra szállása valószínűleg a mai Új-Foundland területén. Így Cartier-t tekintik Kanada tényleges „felfedezőjének”.

Először 1534-ben derítette föl Kanada partjait. Hajója akkor nyomortanyára hasonlított. A legénység útközben skorbutban megbetegedett, és nem volt ivóvizük. Szomjúságtól gyötörten bolyongtak az Atlanti-óceánon. Inkább a szerencsének, mint tájékozódó képességüknek köszönhették, hogy a kanadai szárazföldre vetődtek. Ahhoz azonban már nem volt elég erejük, hogy a szárazföldre is behatoljanak. Rövid pihenő után egy kis öbölben ivóvízzel töltötték meg hordóikat, ellátták magukat friss vadhússal, és hazavitorláztak Franciaországba.

Jacques Cartier hajója

Cartier jelentése a távoli nyugat érintetlen országáról elsősorban I, Ferenc király kíváncsiságát keltette fel. Pompázatos udvartartása tenger sok pénzt emésztett fel, többet, mint amennyit alattvalóiból adópréssel ki tudott sajtolni, udvarnagya ezért folyamatosan új bevételi források után kutatott. Egy új ország – remélték – új gazdaságot hoz majd.

Forrás: Ezerarcú világunk – Amerika (278. oldal) Dunakönyv Kiadó Budapest, 1992 ISBN 963 7961 04 6, ISBN 963 7961 05 3