Egy kis italtörténet

Közzétette:

 

 

Úgy véljük, külön bizonyítást nem érdemel, hogy az alkoholkészítés és –fogyasztás hozzávetőlegesen az emberi civilizációval egyidős. Bár az emberek túlnyomó többsége mindig ismerte az italozás határait, egy részük, amióta az ital létezik, fogyasztását mindig túlzásba vitte. Az italozás különböző eszközökkel és módszerekkel történő korlátozása szintén hosszú időre tekint vissza. A legutóbbi ilyen irányú, és meglehetősen drasztikus próbálkozás az Egyesült Államokban 1920-tól 1933-ig érvényben lévő teljes alkoholtilalom volt, mely számos igen kellemetlen mellékhatásával együtt is csak az italok iránti érdeklődés fokozódását érte el.

 

Scene from the film series Boardwalk Empire

Jelenet a Boardwalk Empire (Gengszterkorzó) című filmsorozatból

Az italcsempészet és a gengsztertársadalom felvirágzása mellett ennek az időszaknak köszönhetjük – kevésbé kellemetlen következményként – a koktélok és kevert italok gyors, világraszóló elterjedését. Az illegális szesztermelésből származó és gyanús eredetű, becsempészett italok döntő többsége ugyanis igen gyenge minőségű volt, különböző furcsa ízek és illatok jellemezték. Fogyasztásuk önmagukban kevés örömöt vagy élvezetet nyújtott, így, hogy gyanús ízüket, illatukat elvegyék, vagy legalábbis elnyomják, kevert italok formájában igyekeztek azokat élvezhetővé tenni.

A kevert italok másik nagy előnye az volt, hogy nyilvános helyen nem okoztak feltűnést, különösen teás- vagy kávéscsészékben, limonádés poharakban felszolgálva. A „gyanútlan” rendfenntartó közegek alaposabb vizsgálat nélkül akár el is hihették, hogy a vendégek szeszmentes italoktól oly vidámak.

A kevert italok története persze sokkal régebbi időkre nyűlik vissza. Az első – egyébként elsősorban gyógyászati célú – receptkönyvet a XVII. században a Destiller’s Company of London adta ki. A koktél első meghatározása a Balance című amerikai magazinban, 1806-ban jelent meg, miszerint a koktél: szeszes ital(ok), cukor, víz és keserűk stimuláló hatású keveréke. A mai értelemben vett első modern koktélgyűjtemény 1862-ből származik, melyet azóta a koktélfogyasztás elterjedésével természetesen számtalan újabb követett. Maga a „cocktail” elnevezés kb. száz éve terjedt el általánosan, és fedi egyértelműen a fogalmat. Egyre növekvő népszerűségüket talán abban kereshetjük, hogy a felgyorsult élettempó diktálta alkalmakat és a hirtelen változó hangulatokat koktélok tudják a leggyorsabban követni.

Mivel a modern értelemben vett italkeverés angol nyelvterületen alakult ki, nemzetközileg elfogadott szaknyelve az angol lett. A koktél szó eredetéről, történetéről számos legenda létezik. Inkább csak az érdekesség kedvéért, de semmiképpen sem ezek történelmi hűségének bizonyítására, említünk néhány változatot.

Egyik szerint a név kialakulása a XVIII. században divatos kakasviadalokhoz kapcsolódik (Cocktail= kakasfarok.) Az a kakas számított győztesnek, mely vagy megölte ellenfelét, vagy a küzdelem végére több tépett farktollat tudott megőrizni. Ünneplésére a közönség a tollak számával megegyező különböző italból kevert italból kevert áldomást ivott.

A másik történet szerint egy francia származású New Orleans-i patikus speciális italkeverékével kívánta megörvendeztetni vendégeit. Hirtelen jobb ötlete és megfelelő pohara nem lévén, az italt tojástartóban szolgálta fel. A tojástartó francia nevét – „coquetiers” – az angol anyanyelvű vendégek a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudták helyesen kiejteni, így a hasonló hangzású cocktailra angolosították, mivel annak „legalább volt valami értelme”.

Pan Galactic Gargle Blaster cocktail

Douglas Adams szerint a létező legjobb alkoholos koktél a Pan Galactic Gargle Blaster – “Ez az ital olyan, mintha az agyadat egy nagy citromszelet köré tekerték volna és egy citromszelettel gyúrták volna össze”.

 

Végül még egy változat. Egy amerikai kocsmáros leányát, a kölcsönös szerelem ellenére, nem akarta hozzáadni kérőjéhez. Nem sokkal később nyomtalanul eltűnt a kocsmáros vagyont érő kakasa, amelynek értéke rossz nyelvek szerint abban az időben felülmúlta egy lányét. Végső elkeseredésében az atya lánya kezét ígérte jutalomként a becsületes megtalálónak, aki végül is nem volt más, mint a kikosarazott kérő. Az eseményt óriási esküvő követte, amikor is a menyasszony boldogságában a kocsmáros atya teljes italkészletét összeöntötte, és a násznép nem kis örömére felszolgálta. E történet szerint a nagy sikerű italkeverék nevét közvetlenül előidézőjének, a kakasnak köszönheti.

Forrás: Antal B. Gábor – Hajós Katalin: Az italok világa, a világ italai (9. oldal) Corvina Kiadó, 1987 ISBN 9631325482

One comment

  1. Köszönöm Péter, megint tanultunk valamit! Mondjuk ez az összes bejegyzésedre igaz! 🙂

    Lighthouse ezt írta (időpont: 2021. febr. 7., V 7:41):

    > Lighhouse posted: ” Úgy véljük, külön bizonyítást nem érdemel, hogy az > alkoholkészítés és -fogyasztás hozzávetőlegesen az emberi civilizációval > egyidős. Bár az emberek túlnyomó többsége mindig ismerte az italozás > határait, egy részük, amióta az ital létezik, ” >

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s