The states and federal systems of Europe in the early 20th century

A Hármas Szövetség és az antant

Közzétette:

 

 

A Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia közötti 1879-es katonai védelmi egyezményhez (Kettős Szövetség) német kezdeményezésre 1882-ben csatlakozott Olaszország. A szerződésben, amelyet osztrák-magyar részről Andrássy utóda, Heinrich Haymerle írt alá, Németország és a Monarchia vállalták, hogy francia támadás esetén Olaszország segítségére sietnek Két vagy több hatalom támadása esetére kölcsönös segítségnyújtást helyeztek kilátásba. Arra az esetre viszont, ha a szerződő felek egyike kezdeményezne háborút, csak „jóindulatú semlegességre” tettek ígéretet az aláírók. Tekintettel a cári Oroszország balkáni aspirációira a német szövetség a Monarchia számára alapvető jelentőséggel bírt, mert hatékony katonai segítséget mástól nem remélhetett. A Kettős Szövetség Hármas Szövetséggé bővítése viszont elsősorban Berlinnek és Rómának állt érdekében. A Monarchia szempontjából, amelynek törekvései a francia külpolitikai célokat sehol sem keresztezték, csupán annyiban látszott előnyösnek, hogy Oroszországgal való konfliktus esetén nem kellett olasz támadástól tartania.

The states and federal systems of Europe in the early 20th century

Európa államai és szövetségi rendszerei a 20. század elején

A német szövetségi politika elsősorban Franciaországot nyugtalanította. Az 1870-es vereség óta a francia vezetők engesztelhetetlen gyűlöletet tápláltak legyőzőjük és rohamosan erősödő vetélytársuk iránt. Bár keveset beszéltek róla, politikájuk legfőbb célja a revans, vagyis a visszavágás volt. Ennek érdekében léptek szövetségre 1893-ban Oroszországgal. Oroszország ebben vállalta, hogy német vagy Németország által támogatott olasz támadás esetén katonai segítségben részesíti Franciaországot. Ennek fejében Franciaország ígéretet tett rá, hogy német vagy Németország által támogatott osztrák-magyar támadás esetén hadsereggel siet Oroszország segítségére. A szerződő felek rögzítették, hogy megállapodásuk mindaddig érvényben marad, amíg a Hármas Szövetség létezni fog. Franciaország másik célja Anglia megnyerése volt. Ez 1904-re sikerült. Az Entente cordiale, vagyis Szívélyes Egyetértés néven ismertté vált egyezményben a két fél rendezte az Ázsiában és Amerikában fennálló területi vitáit, és ezzel megalapozták az elmúlt századokban egymással oly sokat háborúzó két ország stratégiai szövetségét. A két egyezményt az Oroszország és az Egyesült Királyság között 1907-ben létrejött, és döntően ugyancsak az érdekszféráik elhatárolásával foglalkozó szerződés egészítette ki. Az európai nagyhatalmak két szövetségi rendszerének – a Központi hatalmaknak is nevezett Hármas Szövetségnek és az angol-francia-orosz antantnak – a kialakulása ezzel befejeződött. Az Európán kívüli világ két nagyhatalma, a századfordulótól gazdaságilag világelső Egyesült Államok és a feltörekvő Japán egyik táborhoz sem csatlakozott.

Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (382—383. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s