David Livingstone, Frederick Havill

Felfedezők és misszionáriusok Afrikában

Közzétette:

 

 

A búrok 1800 körül már 150 esztendeje letelepültek Dél-Afrikában, nyugaton virult a rabszolga-kereskedelem Amerikával, keleten az ománi szultánok elűzték a portugálokat a kelet-afrikai partokról s rabszolga-vadászatot indítottak, hogy ellássák munkaerővel a zanzibári és pembai szegfűszegültetvényeiket – új korszak kezdődött Afrika és Európa kapcsolatában.

Már 1788-ban megalapították Londonban az African Association-t; a társaság célja Afrika belsejének felkutatása volt. Angol és francia felfedezők hatoltak be a kontinens mélyére, részben az Atlanti-óceán partjairól, részben a Szaharán át. A német Heirich Barth 1850—1855-ig kutatta a Sahel-övezetet Timbuktu s a Csád-tó parti Bornu között fekvő vidéken; elsősorban az általa bejárt országok gazdasági kapcsolatairól számolt be részletesen.

 

A group of consuls and explorers in East Africa. This photograph (Neg. 143) is from the Harris lantern slide collection. The photographs of Alice Seeley Harris and her husband John Harris constituted part of what was probably the first orchestrated multimedia campaign against widespread human rights abuses.

Fotó ábrázolja a korai keresztény misszionáriusokat és az őslakos afrikai embereket

A tengerparton angol és amerikai protestáns missziós állomások létesültek, de francia és ír katolikus hittérítők is megjelentek. A misszionáriusok hitüktől vezérelve meg akarták óvni az afrikaiakat, hogy továbbra is „istentelen vademberek” legyenek. Mélységesen felháborította őket a rabszolga-kereskedelem, amit ugyan betiltottak, de továbbra is folyt, elsősorban Brazíliával.

A 18. század vége felé az angolok Freetownban, Sierra Leone partvidékén felszabadított rabszolgákat telepítettek le. 1882-ben az Egyesült Államok Libériában államot alapított a felszabadított amerikai rabszolgák számára. Ebben az országban az „amerikoliberálisok” – az egykori rabszolgák – hatalmi elitje elnyomta a helyi lakosságot, amíg Samuel Doe 1980-ban megfosztotta őket hatalmuktól. Ám Doe sem bizonyult jobbnak, mint Afrika számos más híres-hírhedt hatalmassága. 1990 szeptemberében hónapokon át tartó borzalmas törzsi harcok után sor került arra, amit a Nobel-díjas író, Wole Soyinka megjósolt. Samuel Kanyon Doe-t a felkelők meggyilkolták. Hagyatéka egy olyan ország, melyet évekre elpusztítottak.

Nyugat-Afrikában már a portugálokkal megérkeztek a keresztény misszionáriusok. Kelet-Afrika csak akkor vált fontossá, amikor a skót David Livingstone Memorial at Victoria Fallshittérítő és felfedező, David Livingstone 1854—1856-ban bejárta a kontinens déli részét, Luandától Qelimaneig s beszámolt a portugál Mozambik rabszolga-kereskedelméről. Európában nőtt a felháborodás a rabszolga-kereskedelem ellen.

Az angolok buzgó érdeklődéséhez Afrika iránt az is jelentősen hozzájárult, 'Lake Victoria Nyanza', c1840-1900. Lake Victoria is 68,800 square kilometres (26,560 square miles) in size, making it the continent's largest lake, the largest tropical lake in the world, and the second largest fresh water lake in the world in terms of surface area. Located between Tanzania, Uganda and Kenya, in 1858 it was documented by Richard Speke, in his search for source of the River Nile. (Photo by The Print Collector/Print Collector/Getty Images)hogy meg voltak győződve : meg kell találniuk a Nílus forrásvidékét, s ki kell terjeszteni rá a brit korona hatalmát. Akkoriban London épp azon ügyködött, hogy bekebelezze Egyiptomot az angol érdekszférába, majd Szudánt is megszerezte. Ma már érthetetlen okokból attól tartottak, hogy a franciák valamikor képesek lesznek a Nílus vízállását s ezáltal az Egyiptom számára nélkülözhetetlen évi áradásokat befolyásolni. Nehezen volt elképzelhető, hogy a Nílusnak nincs is egyértelmű forrása.

A keresztény misszionáriusok – bár némi késéssel – követték a felfedezőket. Hitük által vezérelve, hogy vallásuk és civilizációjuk az egyedül üdvözítő, megtanították a feketéket írni-olvasni, európai ruhába öltöztették őket, s éppúgy elítélték a bennszülöttek meztelenségét, mint gyakran pompázatos öltözéküket. Mindent jobban tudtak, lándzsát törtek az egynejűség mellett és elvetették az ősi istenségeket, akik számukra természetesen csak bálványok voltak. A bozótban a templomokban harsogott a harmónium; a négerek hangszerszámait – és ezek nemcsak dobok voltak – ugyanúgy száműzték és tiltották, mint táncaikat, a szájhagyomány által terjesztett irodalmukat (ezek helyét elfoglalták a bibliai történetek) vagy művészi faragású maszkjaikat.

A misszionáriusok azonban nemcsak a bibliát hozták magukkal, hanem gyógyszereket is. A fehér misszionáriusok – férfiak és nők – szilárdan elhatározták, hogy jót fognak tenni – akár akarták azt az afrikaiak, akár nem, akár szükségük volt rá, akár nem.

Forrás: Ezerarcú világunk – Afrika (20.oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1994 ISBN 963 7961 34 8 4. kötet

 

One comment

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s