In front of the old town of Srinagar, India, houseboats are rocking on the waters of the Jhelum River

Ki-ki a saját rekeszébe

Közzétette:

 

 

Amikor a portugálok 1500 táján partra szálltak Indiában, lenyűgözte őket ez a világviszonylatban páratlan jelenség. Ők nevezték el „kasztnak”; portugálul „casta” annyi, mint fajta, rassz. Sokkal találóbb lenne a hasonló hangzású német „Kasten”, ami szekrényt, rekeszt jelent. Képzeljünk el egy óriási szekrényt, amelynek függőlegesen öt szintje van, ezekben viszont vízszintes tagolásban 3000 nagyobb és 25 000 kisebb rekesz, amelyek szigorúan el vannak különítve egymástól. Minden indiai ilyen rekeszbe – ahogy az indiaiak mondják: „jati”-ba – születik bele; a kaszt nélküli indiaiak, az érinthetetlenek például az ötödik, a legalsó fiókba kerülnek. Az egy kasztba tartozók hagyományoktól, tabuktól, szokásoktól, előírásoktól meghatározott, önmagában is zárt rendszerben élnek. Hogy valaki mikor, mit ehet, hogyan kell viselkednie, hogy milyen ékszert és fejdíszt kell viselnie, hogy születéskor, esküvőn vagy halál esetén milyen legyen a szertartás és ki bonyolítsa le, hogy ki kitől, mit örököl – mindez és még annyi más, pontos szabályok szerint történik. És senki sem kerülhet másik rekeszbe – vagy ha igen, akkor is csak a szomszédosba, mert az már főbenjáró bűn, ha valaki át akarja lépni az öt szintet elválasztó korlátokat. A házasság – amely Nyugat-Európában a legegyszerűbb módja a kiemelkedésnek vagy lesüllyedésnek – az indiaiak számára csak kasztjukon belül lehetséges: ez az egyik legfontosabb törvény, amit az indiaiak túlnyomó többsége ma is szigorúan betart.

Egy ilyen zárt körű rendszer fölényérzetet kelthet minden kívülállóval szemben, egyensúlya belső rendet és biztonságot kölcsönöz – a valahová tartozás tudatát. Ezt az öntudatot és önismeretet csak a Nyugat egyenlőségeszménye és fogyasztói szemlélete rendítette meg, amely tudatosította az indiaiakban rendszerük egyenlőtlenségét, kényszerét, lehangoló reménytelenségét.

A vezetékes vizet mindenki fogyaszthatja, a kutak használatát azonban még a kasztszellem szabályozza. Aki buszra vagy repülőgépre száll, annak számítania kell arra, hogy más kasztbelivel kerül egy sorba, és ha valaki megkapja a hőn áhított lakást a kormányzat által épített nagyvárosi bérházban, nem engedheti meg azt a luxust, hogy csak hasonszőrű szomszédokat tűrjön el. Televíziót vagy hűtőszekrényt bárki vásárolhat, ha van pénze, bármely kaszthoz tartozik is. Elméletileg tehát mindenki számára minden hozzáférhető – a gyakorlat azonban még mindig más.

 

In front of the old town of Srinagar, India, houseboats are rocking on the waters of the Jhelum River

Srinagar: kellemes éghajlatú nagyváros a hegyek és a tavak között. Az óváros kulisszái előtt lakócsónakok ringatóznak a Jhelum folyó vizén

A politikusok és hivatalnokok valóságos esélyegyenlőség és igazi társadalmi mobilitás helyett kvótarendszert alkottak azok számára, akik balszerencséjükre a legalsó fiókba születnek bele. Ezzel rögzítették a kasztrendszert, és lerakták az erőszak alapját. Mert nemcsak a nyomorultak követelnek maguknak helyet a nap alatt, legalább ilyen elkeseredetten védekeznek azok is, akik megörökölték helyüket, s nem akarnak osztozni, meghátrálni.

Mindezt idáig a legnagyobb demokrácia sem tudta megváltoztatni. És nem sok jót ígér a jövő sem.

Forrás: Ezerarcú világunk – Ázsia, Ausztrália (108. oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1993 ISBN963 7961 04 6 ISBN 963 7961 33X

2 comments

  1. Szörnyű. 😦 Lényegében lehetetlenné teszik a saját út megtalálását, elmebörtönbe születnek. (Bár a legfejlettebb országokat kivéve szinte mindenütt mossák a gyerekek agyát valamivel, hogy az élet legfontosabb dolgairól önállóan gondolkodni ne tudjanak még véletlenül se.)

    Éhen-Korea mellett a világ nagy szégyenei közé tartozik, hogy emberek így nyomorítják a saját életüket. Sok hasznuk nincs ebből az egészből, hiszen egy végtelenül piszkos, szegény, túlnépesedett ország.

    Undorodni valakitől egy ráragasztott címke alapján, elképesztő sötétségre vall, de sajnos az emberek többsége képes rá.

Hozzászólás a(z) Lighhouse bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s