1918. május 24-e A kékszakállú herceg vára című opera bemutatója

Közzétette:

 

 

… a legszebbek egyike volt az egész esztendőben.”

Bartók még 1911-ben, a Lipótvárosi Kaszinó dalműpályázatára benyújtotta művét, de a bíráló bizottság nem találta méltónak a bemutatásra. (…) Hét év múlva színpadra került és megpecsételte Bartók hazai hírnevét. Utána sokáig nem játszották nálunk.

A reakciós kormányzat nem engedte rányomtatni Balázs Béla nevét a színlapra, Bartók enélkül meg nem engedte színpadra kerülni a darabot. Így hát az 1919. január 12-i nyolcadik előadás után 1936. október 29-ig kellett várni, amíg ismét felcsendült magyar színpadon.” Közben megismerték külföldön is: Frankfurtban, Berlinben, Firenzében; később eljutott Párizsba, Brüsszelbe, Londonba és New Yorkba is.

(forrás: Kroó György: Bartók Béla színpadi művei. Zeneműkiadó, 1962, 36.o.)

Bóka László irodalomtörténész így ír A kékszakállú herceg várának történetéről:

A mohó ifjúság jelképe a Kékszakállú herceg, a szerelemre szabadult kamasz vágyvilága tükröződik benne, aki minden asszony szerelmére vágyik, de egyhez sem akarja odakötni magát, a csók örömével egyszerre érzi a szabadulás és az újabb, még édesebb csókok vágyát, komorabb, tragikusabb változata a Don Juan-mondának… Ami tegnap hódítás volt, kegyetlen férfidiadal, az mása súlyos, jóvátehetetlen emlékké válik.

Az otthont kereső, a társat kereső férfi döbben rá, hogy szíve titkos kamráiban ott él minden elhagyott asszony, hogy az emlékezet, mint szörnyű panoptikum, megmeredve őrzi áldozatait, s felmerül benne a gond: vajon nem lesz-e erősebb a múlt a vágyott jövőnél, vajon nem fogja-e megrontani őszinte csókjai ízét a tegnapi csókok elfanyarult zamata. A Kékszakállú herceg dilemmája erkölcsi probléma: ha nem tárja fel múltja titkait asszonyának, akkor az mindig az őszintétlenség csukott ajtajai között fog járni otthonában, ha felpattantja a múlt zárait, múltja megöli új asszonyát, megöli boldogságát.”

(forrás: Balázs Béla: A kékszakállú herceg vára. Helikon, 1960, 62.o.)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s