Gyarmatosítás Délkelet-Ázsiában

Az imperialisták ebben a régióban nagy múltú államokat vettek célba, jelesül Burmát (a mai Mianmart, Thaiföldet, Vietnamot, Jávát. Ők elszántan igyekeztek ellenállni, de nem tudták megakadályozni az európai hódítást.

Közép-jávai gamelán hangszeregyüttes

Délkelet-Ázsia népei főként muszlim és buddhista vallásúak voltak, és már régebben kapcsolatba kerültek az európaiakkal. A spanyolok a 16. században elkezdték a Fülöp-szigetek gyarmatosítását, a hollandok pedig a 17. -nek a közepén vették birtokba Jáva középső részét. A 19. században felgyorsult az európai terjeszkedés, főként a bauxit, a kaucsuk és a kőolaj megszerzéséért. A britek 1819-ben alapították Szingapúrt kereskedelmi kikötőként, és innen kiindulva foglalták el Malájföldet, míg Burmát beolvasztották az Indiai Császárságba. A hollandok ezzel egyidejűleg terjeszkedtek Jáváról Szumátrára, míg a franciák az 1860-as évektől Indokínát: a mai Vietnamot, Laoszt és Kambodzsát gyarmatosították. 1900-ra Sziám (a mai Thaiföld) maradt a térség egyetlen önálló állama. Valamennyi hatalom azonban megmaradt a helyi elit kezében is, a kereszténységet pedig csak a Fülöp-szigeteken sikerült elterjeszteni.

Csata és háború

Délkelet-Ázsia hadseregeiben indiai, kínai és muszlim hatások érvényesültek mind a harcmodorban, mind a fegyverzetben. A 19. században hosszan háborúztak is az európaiakkal, elsősorban Jáván és Szumátrán, de a korszerűbben szervezett és felszerelt európai hódítók végül felülkerekedtek.

Hiedelmek és rítusok

Délkelet-Ázsiában a buddhizmus és a hinduizmus volt az uralkodó vallás az iszlám előtt, amely a 15. században érkezett Jávára. Keresztény hitre csak a spanyoloknak sikerült téríteniük a filippinók zömét. Az indonéz szigeteken mindenféle vallás szertartásait gamelán-zene jellemezte.

Gamelán: ezt az igen bonyolult ritmusú és dallamú indonéz zenét főként ütőhangszerekkel játsszák: gonggal, dobbal, metallo- és xilofonnal. |A gamelán-zenekar összetétele: ebben a zenekarban sokféle hangszeren játszanak. Rajzunk az egyes zenészek hagyományos elhelyezkedését mutatja. A leghangosabbak vannak hátul, a halkabbak közelebb a hallgatósághoz. A ritmust a középen ülő dobos diktálja.

Forrás: Az emberiség története (314—315. oldal) Corvina Kiadó 2015 ISBN 978 963 13 6315 9