Jeno Cholnoky

Cholnoky Jenő földrajztudós

Közzétette:

 

 

Cholnoky Jenő (Veszprém, 1870. júl. 23. – Budapest, 1950. júl. 5.) alapképzettsége szerint mérnök volt, de Lóczy Lajos hatására a természeti földrajz felé fordult, ahol jól kamatoztathatta műszaki ismereteit is. Később saját maga írta, hogy a “mérnöki tudás a geográfiában megbecsülhetetlen”, mert e nélkül “különösen természeti földrajzi tanulmányokat alig lehet végezni”. Kutató munkájának első nagyszabású eredményei a Balaton tudományos tanulmányozásához kapcsolódnak. Egzakt (fizikai) módszerekkel dolgozva ma is helytálló magyarázatát adta a tó vízszintváltozásainak, az állóhullámok jelenéségének, a víz színtüneményeinek, valamint a jég mechanizmusának. 

Jeno CholnokyLegkedvesebb munkaterülete azonban a geomorfológia volt: a felszínalaktan csaknem minden ágában jelentőset alkotott, miközben elsőként állított fel felszínfejlődési modelleket (magyarázatokat) a Kárpát-medence különböző tájairól. Kiemelkedő a folyóvízi erózió kutatása terén elért több eredménye: a folyók szakaszjellegének meghatározása, a teraszképződés magyarázata, a Duna és mellékfolyói teraszrendszerének első szintézise. Az Alföld tudományos kutatásának programja keretében alkotta meg a futóhomok mozgásának törvényeiről szóló alapvető írását, és nevéhez fűződik a felső pliocén kori defláció szerepének felismerése a hazai tájak kialakulásában. Nemzetközi viszonylatban is az elsők között magyarázta a fagypoligonok képződésének mechanizmusát. Jelentőset alkotott a lejtők, a lejtős folyamatok (suvadások) kutatásában, s kiemelkedő a karsztmorfológiai munkássága is. Szerteágazó kutató és oktató munkájának gyümölcse az első magyar nyelven írt geomorfológia könyv. A XIX. század végi kínai utazása alapján (egyetemi) geográfusaink között egyike az utolsó explorátoroknak. 

Ötvenhárom nagyobb munkája (könyv) mellett 160-nál több szakcikket írt. Az egyetemi hallgatók száma az Ő professzorsága idején volt a legmagasabb a földrajz szakon az első 130 év alatt. Számos nemzetközi földrajzi kongresszuson vett részt előadásokkal; az angol Földrajzi Társaság is tiszteleti tagjául választotta. Cholnoky Jenő szellemi hagyatéka a magyar földrajz talán legsokoldalúbb, leggazdagabb részét képezi. 

A magyar geográfia egyik kiemelkedő alakja, Cholnoky Jenő, kétségkívül a szakma legszínesebb egyénisége volt. Hatalmas, enciklopédikus műveltsége túl a geográfia csaknem minden ágán, kiterjedt a történelem, a néprajz mellett bizonyos mértékig a természettudományokra, sőt – eredeti végzettsége alapján – a műszaki tudományokra is. Mindezeken túl a szavak, a toll és az ecset mestere, művészi vénával megáldott művelője is volt. Különös kapcsolatteremtő érzéke vezette a hazai társadalmi életben, amikor mintegy tucatnyi tudományos vagy népszerű társaság vezető tisztségviselője, igen gyakran elnöki pozíciót betöltő vezetője volt. 

Cholnoky oktatói tevékenysége döntő mértékben a budapesti egyetem Földrajzi Intézetéhez kapcsolódik. 1894 őszén került a Szerb utcában levő Intézetbe Lóczy Lajos mellé asszisztensnek (tanársegédnek). Kínai utazásáról hazatérve 1899-ben adjunktusi kinevezést kapott, majd habilitálva magántanár lett. A kolozsvári Ferenc József Egyetem megüresedett Egyetemes Földrajz Tanszékére benyújtott pályázatát elfogadva, 1905 elején egyetemi tanári kinevezést kapott Erdélyben. 1908-ben, Lóczy távozásakor ugyan megpróbált visszakerülni Pestre, de végül Czirbusz Géza nyerte el tanszéket. A vesztes világháború eredményeképpen Kolozsvárra bevonuló románok 1919 októberében kiutasították. Jóllehet 1920-tól már oktatott, hivatalosan mégis csak 1922-ben foglalta el Lóczy valódi örököseként a budapesti Pázmány Péter Egyetemen a földrajzi katedrát, ahonnan 1940-ben, hetven éves korában vonult nyugdíjba. Összesen tehát 46 évig tanított a felsőoktatásban, s ebből 30 évet a budapesti egyetemen. 

Az egyetemi tudományos előadásai generációkkal ismertették meg a földrajzot, és nemcsak a szakmai közönséggel, a földrajzos hallgatókkal. A hatvanas évek végén még találkoztam olyan idős körzeti orvossal, aki élvezettel mesélt arról, hogy egyetemista korában orvostanhallgató létére felvette Cholnoky óráit, melyeknek szorgalmas látogatói voltak a 

medikusok, a mérnök- és jogászhallgatók is. Az Uránia moziban vasárnap délelőttönként tartott, vetített képekkel illusztrált előadásai társadalmi esemény számba mentek. Élvezetes stílusban megírt, de a tudományos ismeretterjesztés szigorú feltételeinek is megfelelő könyvei bestsellerként minden művelt ember könyvtárában megtalálhatók voltak. 

Írta: Gábris Gyula – ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s