Bogotától 200 kilométerre van Dél-Amerika egyik legcsodálatosabb pontja: a San Agustin-i nagy régészeti lelőhely. Ma már könnyű eljutni a magas hegyek között megbúvó felső Magdalena-völgybe, ahol sírok és kőből faragott, hatalmas szobrok láthatók. Nagy kiterjedésű indián kultikus hely ez, amit a spanyol hódítók és utódaik is csak 1758-ban fedeztek fel.
A San Agustín Régészeti Park i.e. 1-8. századi szobrai
San Agustin jó kiindulópont a „kőcsodák” több száz négyzetkilométeres világához. A San Agustin-i kultikus hely titkát mindmáig nem sikerült megfejteni. Az indiánok nem hagytak hátra írásos nyomot, de az bizonyos, hogy ez a félreeső hegyvidéki táj, a Magdalena folyó forrásvidéke megszentelt hely volt, az istenek közelségében lévő hely. Mintegy ezer évig – Kr. után 500—1500-ig – különböző kultúrák uralkodóit és papjait temették itt el, s nekik állítottak emléket a monumentális, ember nagyságánál is hatalmasabb kőszobrokkal. Ahány szobor, annyiféle: az egyik bősz harcost ábrázol, a másik papot, emberevő istenséget, jaguárt, krokodilt, baglyot vagy kígyót – titokzatos látvány egy páratlan vidéken.
A lelőhelyek a világörökség részei.
Forrás: Ezerarcú világunk – Amerika (305. oldal) Dunakönyv Kiadó Budapest, 1992 ISBN 963 7961 04 6, ISBN 963 7961 05 3