Debrecen, 2019. január 9. Érdeklődők Munkácsy Mihály Golgota című festménye előtt a debreceni Déri Múzeum Munkácsy-termében 2015. augusztus 28-án. A kormány 3 milliárd forintért megvásárolta Munkácsy Mihály Golgota című festményét Pákh Imrétől - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter 2019. január 9-én budapesti sajtótájékoztatóján. MTI/Czeglédi Zsolt

Munkácsy Mihály: Golgota

Közzétette:

 

 

Munkácsy 1881-től dolgozott a második festményen, amely Krisztust ábrázolta a kereszten. Egyszer, munka előtt önmagát is felköttette egy keresztre (De Suse márki fényképe őrzi a jelenetet), hogy érezze a fájdalmat. Tizenöt vázlat és tanulmány után 1884 húsvétjára készült el a kép. Sedelmeyer visszahozatta a Krisztus Pilátus előtt-et Skóciából és párizsi palotája udvarán egymással szemben mutatta be a két vásznat. A siker olyan jelentős volt, hogy a kép látogatásának eseményét még Maupassant is megörökítette a Szépfiú (Bel ami) című regényében.

 

Mihaly Munkacsy: Golgota (1884)

Munkácsy Mihály: Golgota (1884) Olaj, vászon, 460 x 712 cm

A másodbemutató Budapest, a régi Műcsarnokban (ma Képzőművészeti Főiskola) volt 1884 szeptemberében. Ekkor a festő úgy nyilatkozott, hogy most már új képre gondol, a feltámadásra, az eszme győzelmére. Ez a terve nem valósult meg, mert a magyar egyházi vezetők pénzgyűjtési akciója, a két festmény itthontartására nem sikerült. Sedelmeyer túl magas árat szabott, továbbvitette a Golgotá-t. Európai diadalút után ezt is New Yorkba mutatták be, és ezt is John Wanamaker vásárolta meg. Sorsa összefonódott a Krisztus Pilátus előtt-el 1988-ig. Ekkor, a Sotheby’s aukción egy magyar galériatulajdonos, Bereczki Csaba Gyula vásárolta meg, s Ő adta át magyar bemutatóra 2002-ig.

A Golgota nehezebb feladatot jelentet Munkácsinak, mint az első és a harmadik festmény. Azok cselekménye zárt térben játszódik, ezé a szabadban, a Koponyák hegyén. Ott az adott szűk tériség segített összefogni a kompozíciót, itt a hatalmas természeti kép szinte elnyeli a csoportot, illetve a két csoportot. Az egyik Krisztusé és a siratóké, a másik a szemlélődők és eltávozók csoportja. Itt, az árnyaltan jellemzett tömegben látjuk a legérdekesebb figurákat: a közönyös zsidó ácsot, a mellét verő, futó zsidó férfit és az ún. arab lovast, azaz a lóháton ülő titokzatos, jelképes alakot. A mű legnagyobb erénye a jellemző, a kifejező kolorit és a tájfestés. Az ég vészjóslóan ismétli a megtörtént, jóvátehetetlen drámát, amelyet mindegyik evangélista megírt, ha szűkszavúan is.

A Golgota 107 év után 1991 őszén érkezett ismét Budapest. 1992-93-ban restaurálta Szentkriályi Miklós, Lente István, Menráth Péter. 1993 húsvétján Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban, 1993 Szent István napjától a Déri Múzeum Munkácsy-termében látható.

Forrás: Képzőművészet Magyarországon (hung-art.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s